Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1980-02-23
Kevesebb volt a vagyonelleni bűncselekmény, valamelyest csökkent a fiatalkorúak által elkövetett garázdajellegű bűncselekmények száma is. Társadalmi fejlődésünk sok pozitiv jelensége dacára is alig változott, viszont az erőszakos, a korrupt jellegű és a közlekedési bűncselekmények száma, sőt ez utóbbiak közül még a halálos, vagy több ember sérülését okozóak növekedtek. Ezeknél a bűntett! kategóriáknál és a visszaeső bűnözőknél ezért a Legfelsőbb Bíróság már az utóbbi éhekben is a határozott szigorításra adott irányítást. Külön is kiemelném, hogy miután a közlekedési bűncselekményeknél és azok súlyánál igen nagy az ittas vezetők száma, továbbra is olyan Ítélkezést folytatunk, illetve olyanra adunk iránymutatást, hogy az egyéb büntetések mellett az agresszív vagy az itqsx vezetőket általában el kell tiltani, méghozzá hosszabb időre, vagy véglegesen is a jármüvek vezetésétől. Az a tény, hogy hazánkban egyik központi feladat a gazdálkodás hatékonyságának a fokozása, mindenki előtt nyilvánvaló teszi, hogy ez nemcsak a kormányzati szerveknek jelent feladatokat, hanem elsősorban a ténylegesen gazdálkodó vállalatoknak, intézményeknek, de még az egyes dolgozóknak is. A társadalmunk gazdasági életének utóbbi években történt pezsdülóse ós lényeges eredményei mellett a bíráskodás mégis olyan tapasztalatokat, olyan káros jelenségeket is feltárt, amelyek mögött súlyos, morális fogyatékosságok és abból eredő olyan gyakorlat származik* amelyekkel szemben ha nem is büntetőjogi, de bírósági eszközöket is igénybe kell venni. így például a szerződési fegyelem hiányosságai, a szerződési kötelezettség alóli kibúvás mögött gyakran egyes gazdasági szervek erőfölényével, monopolhelyzetével való viszszaélést lehet találni. Tulajdonképpen itt is egy vállalati vagy csoportérdeknek előtérbe helyezése történik a valóságos S társadalmi érdekek rovására. Ilyen helyzetből származnak például az olyan esetek is, araikor az egyik vállalatnak komoly kötbér igénye vagy más kártérítési igénye lehet, de azt kötelessége dacára nem érvényesíti a későbbi, úgynevezett jó kapcsolat^enntartása érdekében vagy amikor hasonlókból elnézik egymásnak még kárt okozó szabálytalanságát is. tt tulajdonkóppen nincs nagy különbség azoktól a korrupciós jellegű ügyektől, amelyek mögött a kéz kezet mos vagy inkább a kéz kezet piszkit gyakorlat érvényesül. Ugy vélem, felesleges azt bit zonygatni, hogy a vállalati gazdálkodásban tapasztalható ilyen visszaélések mennyire akadályozói azoknak a gazdaságossági, tervszerüségi vagy minőségi követelményeknek, amelyeket az irányelvek ás népgazdasági terveink ás erőteljesen hangsúlyoznak. Lényegében még ma is az^élet igazolja, hogy ha szám szerint nem is nagy azoknak a vállalatoknak a száma, ahol ezek tapasztalhatók, de mert káros gazdasági kihatásuknak nagyon széles,/áruhiány, pazarlás, termelési zavarok, áremelések, stb./ nem elég a propaganda ós agitációs eszköz, ezért még a birói Ítélkezés eszközeivel, példáml jelentős gazdasági birsággal, szerződéskötésre vagy kártérítésre kötelezéssel még gyakrabban kell a jövőben élni, illetve az ilyen közvetett | eszközökkel is jobban kell szolgálnunk a gazdasági fegyelmet. ! ~ • 7 .... i , , Li 1 Wi ' i , J \ J ' ■ , , J t .í* .fafa V . , ,,, ,, ... ---------: , " —-
