Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1980 (HU BFL XXXV.6.a/1)
1980-02-23
I ■ 1 l | 1 űfW R 1 - 222 -23o -ff ; '• _ ff. púdffffv ■£ ff‘.ff •’*' /■■''"••' 4 • ff'ffffffte4 Társadalmunk eredményei között említi az irányelv és a beszámoló is, hogy az elmúlt öt év alatt jelentősen^ fejlődött az üzemi és munkahelyi demokrácia. Ezek jelentőségét indokolni ugy vélem, itt már szintén nem kell, ezért csak a következőket említeném. Köztudott, hogy a munkahelyi demokrácia és a munkafegyelem megteremtése nem a bíróságokon kezdődik ós a bíróságok eszközei nem is alkalmasak Myettesiteni a szükséges vezetői szigort, a megfontolt kádermunkát, a demok, ,i»Y ratizraust biztositó hatékony munkaszervezést. Az azonban a bíróságnak is a kötelessége, hogy minden eléje került ügyben ugy döntsön, amely szolgálja az össztársadalmi érdeket, hogy döntése törvényeinket következetesen érvényesítve segítse a népgazdasági törekvéseket és humánusan kell igazságot szolgáltatnia a dolgozó és a vállalat közötti jogvitában. Annak szemléltetésére, hogy ezeknek a jogpolitikai elveknek iqmegfelelő gyakorlatot az állampolgárok egyre jobban megismerik, csak két adatot emelnék ki* Az egyik, hogy a munkaügyi/' döntőbizottságok elé vitt ügyek száma évente 50-60 ezer között van* A másik, hogy ezek mellett a munkaügyi bíróságok elé a korábbi néhányezerrel szemben már évi 16-17 ezer ügy kerül, A munkafegyelem, s a munkahelyi demokrácia erősítését szolgáié ítélkezésnek a szerepét a vezető állami ós társadalmi szeriünk is egyre jobban felismerték. Ez kifejeződik abban is, hogy a legutóbbi jogalkotásaink között tovább növelték a munkaügyi bíróságok hatáskörét, például azzal, hogy a vasutasok, postások és az orvosok fegyelmi vitáiban való döntés a munkaügyi bíróságok hatáskörébe került. A fegyelmi vétségek elkövetésének legtipikusabb esetei még mindig az igazolatlan mulasztások, a munkaidő alatti italozás, valamint a társadalmi tulajdon károsítása. Ezekkel szemben a nagy számok miatt és azért is indokolt a szigorúbb megítélés, mert még mindig lehet tapasztalni, hogy az italozást a munkáltatók egy része és az eljáró szervek is úgynevezett bocsánatos bűnnek tartják. Ezért kellett például azt is kimondani a Legfelsőbb Bíróságnak, hogy az ittasság akkor is alapul szolgálhat az elbocsátásra, ha a dolgozó korábban fegyelmi büntetésben még nem részesült. A munkahelyi demokrácia védelmében egyes ítéletekben azt is ki kellett mondani, hogy az egyes vezetők még a gazdasági kövotélményekre való hivatkozással sem használhatják fel a munkajog eszközeit a jogos bírálat elfojtására. Az irányelvek taggyűlési vitája és az ahhoz kapcsolt szakmai ós politikai tapasztalataink * összegzése nyomán olyan állásfoglalás alakult ki, hogy bár az irányelvekből kitünően a törvényesség megőrzése és szilárdítása mindéit állami, társadalmi vagy gazdálkodó szervnek feladata, mégis fokozott felelősség hárul e területen is a Jogalkalmazókra, az ilyen munkát végző kommunistákra. A pártszervezeti munka során pedig a majd megjelenő kongresszusi határozatok feldolgozása alapján is az előtérben levő feladat lesz: erősíteni az olyan szemléletet és annak megfelelő gyakorlatot, amely szerint a jogalkalmazóval szebben nemcsak az az elvárás, hogy egyes jogviták eldöntése megfeleljen a jogszabály tételes rendelkezéseinek, hanem, hogy a konkrét jogsérelmek, törvénysértések orvoslása egyben az igazságszolgáltatással szembeni politikai és társadalmi követelményeket is minden esetben szolgálja.
