Budapest Főváros Levéltára: MSZMP Budapesti Bizottság I. Kerületi Bizottsága vezető testületeinek iratai - Pártértekezletek jegyzőkönyvei, 1959 (HU BFL XXXV.6.a/1)

1959-10-18

i' — ® A vezetőség több tagjának figyelmeztetése után ismét felrúgták * a pártfegyelmet és ismét kétségbevonták az általuk már elfoga­dott javaslat helyességét* Jellemző, hogy Telkes az Sz.Beválasz­tásoknál csak párttagok ellen emelt kifogást* * A KerUleti Végrehajtó Bizottság megállapította, hogy a pártegység megbomlásáért a vezetőség minden tagja felelős, sú­lyos károkat okoztak a pártszervezet tekintélyének, s ennélfogva a Kerületi Pártbizottság Telkes ás lovas elvtársakat fegyelmi utón vonta felelősségre. A vezetőség többi tagját pedig figyel­meztetésbe részesítette, hogy nem léptek idejében közbe a párt­­egyeség megbontása miatt. Telkes még a Kerületi'Pártbizottság előtt sem jutott el addig, hogy hibáját belássa. 7^,, r fnm, i ‘LmÍLvvA/ ''’OúX v.a\a & 7>' (4a ( A közelmúltban a Kézműipari Vállalatnál is Bizottság vizsgálta a pártvezetőség munkáját. Itt a Miiszaki vezető rossz gazdasági munkájából kifolyólag az igazgató és műszaki vezető ellentétét a volt párttitkár saját céljai érdekében használta /■> fel. A gazdasági vezetés nem támaszkodhatott a pártszervezetre, mert az algpszervezet volt titkára saját érdekeiért támadásba ment a gazdasági vezető ellen, ahelyett, hogy kötelességének megfelelően ellenőrzést gyakorolt volna a gazdasági tevékenység fölött és segítséget nyújtott volna a nehézségek kiküszöböléséhez. Ehelyett az egész pártszervezetet és pértmunkát is személyeske­désre és egyéni érdekekre használták. A párttitkár a pártvezetősóg többi tagját és a tagsá­got nem tájékoztatta a felmerült gazdasági nehézségekről, 8 igy azok nem is tudtak segítséget nyújtani a nehézségek megszünteté­sére. A párttitkár nem hajtotta végre a párttagság határozatát sem, pld. a szakszervezet vezetőségén belüli osztályidegen elemek eltávolítására, sőt mivel egyéni érdeke úgy kívánta, csatlakozott ezekhez, s igy nem volt érdeke végrehajtani a taggyűlés határoza­tát. ^ Az uj alapszervjT vezetőség elsőrendű feladatának O tekinti a pártegység megteremtését és felelősségre von ja azokat a párttagokat, akik magatartásukkal rombolták a párt tekintélyét, előidézték és támogatták a párton belüli frakclézást, s ezzel az elvtelen politikájukkal nemcsak a párt munkáját hátráltatták, hanem akadályozták a gazdasági munka területen meglévő visszás­ságok felszámolását. A Pőspednél a párttitkár gyengesége folytán nem tudja kiharcolni azt a jogát, hogy a vállalat előtt állé feladatokban beszólhasson. Nem él a termelés pártellenőrzései jogával. AGazdasági vezetés azzal, hogy mindketten párttagok, nem igényel segítséget a pártszervezettől és fenti jogát a pártszervezetnek csak fofmálisAak tekinti, ha mégis meghallgatja a vállalatvezető a pártszervezet véleményét, ez gydcorlatban nem jut kifejezésre. Különösen kiugrott ez a szakszervezeti választásoknál és ez még jobban elmélyítette ezt az egyenetlenséget. A gazdasági vezetés­ből Jákéhalmi és Eichammer elvtársak az SzB. választásnál élesen szemben álltak a pártvezetéssel és a Kerületi P.B.-n is tilta­koztak a pszt. vezetőség javaslata ellen. E javaslatot Jákéhal­mi elvtárs figyelmen kivlil hagyta és egyenként próbálta meg­győzni saját helytelen álláspontjáról a pártvezetőség tagjait. A vezetőségi tagoknál nem ért el eredményt, de Bánfalvy párt­titkár elvtárs elfogadta álláspomtját és anélkül, hogy a párt­vezetőség többi tagjával megbeszélte Volna, a szakszervezeti választó gyűlésen felállt és előző álláspontjával szemben ellen­« tó :Jf . 1 am/mmmmmmmmrnm................... ........................... ..................................................... .... ...........................................................................—........-........................................................................................................ ** ■ . t

Next

/
Oldalképek
Tartalom