XXIII.221.a.2 / 15. kötet XXI. Kerületi Tanács Végrehajtó Bizottsága. 1957.04.27. A VB 1957. II. negyedévi munkaterv javaslata és az I. negyedévi munkaterv értékelése. Az oktatásügy helyzete az 1956/1957. tanév első félévében
Sokan szimpatizáltak, de sokan nem helyeselték, Nyílt állásfoglalásról akkor szó sem lehetett, mert ebben az időben az utcán is dühöngött a fehérterror, Tudomásunk van arról is, hogy az ellenforradalmi csoport elkészitette a listát /sajnos ez a lista nem került a kezünkbe,/ azokról, akik nem kaphattak volna kenyeret az iskolákban az ellenforradalom győzelme eseténs A november 2 -i értekezlet után a nevelők közül I többen jöttek hozzánk azzal, hogy ők november 4,-én nem jelennek meg az iskolában és nem vezetik a tanulókat a templomba, A Szovjet Hadsereg másodszori felszabaditása folytán, az ellenforradalmi csoport terveinek megválósitására nem került sor. Az ellenforradalom fegyveres leverése után /december, január, február hónapokban/ nem voltak iskoláink függetlenek az ellenforradalom, a klerikális reakció sokféle és a gyermeki lelket megmételyező hatásától, A reakció olyan erős hatást gyakorolt iskoláinkra, a tanuló ifjúságra és nevelőkre egyaránt, hogy minden esetben nem is tudtunk ellenállni, I Ez a nyomás a következőkben nyilvánult megs decemberben sok helyütt, ha a nevelő bement órára, a tanulók kijelentették, hogy ők sztrájkolnak és kérték a nevelőt, hogy ő is sztrájkoljon velük. Előfordult, hogy kormány és pártellenes jelszavakat kiabáltak, A szovjet csapatok kivonását és az ország semlegességét követelték, Nevelők és gyermekek közül többen disszidáltak* Januárban a tanulók nyiltan agitáltak a hitoktatás mellett. Megfélemlítették, megverték azt a tanulót, aki nem jelentkezett hittanra. Orosz tankönyveket széttépték, elégették, /Például Rákóczi úti iskolában,/ Februárban kormány és pártellenes röpcédulákat Írtak és terjesztettek* Megverték a kommunista szülők gyermekeit, tanuló■ sztrájkot szerveztek az orosz nyelv tanulása ellen. Gyakoriak voltak a I verekedések, akasztást kísérlet is előfordult, /A tippet az újságból kapták,/ Megkísérelték a disszidálást, stb. Nem volt olyan iskolánk, ahol ne fordult volna elő ilyen, vagy ehhez hasonló dolog, Miért történhettek meg mindezek? Véleményünk szerint azért, mert iskoláinkban a legalapvetőbb politikai, de sok esetben pedagógiai kérdésekben is hiányzott a nevelőtestület egységes állásfoglalása, So- i kan, még februárban is a politika mentes iskola felfogása mellett fog- ^ laltak állást. Fontos kérdésekben, mint a hitoktatás és az idegen nyelv- oktatás, nagyfokú közömbösség, tehetetlenség mutatkozott meg? amihez hozzájárult , sőt fokozta ezt a. felsőbb szervek határozatlansága, néhol késések, másutt pedig elsietett rossz rendelkezések. Sok fontos politikai kérdést nem láttak nevelőink tisztán, s nagy volt a fejekben uralkodó politikai zűrzavar, Ilyen kérdések voltak: forradalom, volt- e vagy ellenforradalom? Kié a. vezetőszerep? /Ebben az időben vitatkoztak az irók és az értelmiség vezetőszerepéről./ Felvetették a munkáspárt szükségességének kérdését is. Az értelmiség szerepe és helye a társadalomban ugyancsak foglalkoztatta őket? valamint az ország semlegességének és a hazafiasság fogalmának kérdése is. Nem láttak tisztán ■ a Szovjetunióhoz való viszony tekintetében sem. Előtérbe került Jugoszláviával és a nyugattal való kapcsolatunk is. Rendkívüli mértékben foglalkoztatta a kerületi pedagógusok közvéleményét.az értelmiség anya■ gi megbecsülése, valamint a pedagógusok fizetésének rendezése, A XX. Kongresszus Sztálinra vonatkozó értékelésének revidiálása Hruscsov elvtárs beszéde alapján kételyeket okozott sok nevelőnél. Valamilyen sztálini rehabilitációt láttak benne, s attól tartottak, hogy ez Rákosi és Gerő rehabilitációját■vonná maga után. Sok helyütt tapasztalható bizonytalanság az MSZMP-vel és a kormánnyal szemben olyan indokkal, hogy az uj kormányban régi elvtársak is részt- :■ vesznek, mint például Apró Antal, Kiss Király, stb. w~- 2 - • I /)h
