XXIII.204.a.1 / 2. kisdoboz IV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.11.19. Jelentés a kerület oktatási helyzetéről
bukottak száma valamivel kisebb az elmúlt évinél. Az osztályozásban különösen az I., II. oszt lyokban mutatkozik még liberalizmus. Ezen - felvilágositó munkával, párhuzamos osztályok nevelői tapasztalatcseréivel, bemutató foglalkozások szervezésével kivánunk változtatni. A készségek fejlődése kerületünkben jónak mondható. Az olvasási készség komoly javulást mutat, ehhez sok segítséget adtak az uj, szines kép- sorozatu, jól szerkesztett olvasókönyvek. Nagy segítséget jelent a nevelők munkájában az uj, alsótagozatu tanterv bevezetése. A fogalmazás tanításában látható feltűnő javulás. Ennek eredménye: megdőlt az a nézet, hogy " fogalmazási készséget nem lehet megszerezni, mert ez képesség dolga1’! Javulás mutatkozik a számolási készség terén is, bár a II. és III. osztályodban nehezen birkóznak a tanulók, - s mondjuk meg mi szülők is - a szöveges és zárójeles példákkal. Érdekes, hogy a nyelvtani ismeretek terén fejlődést tapasztalunk, ugyanakkor a dolgozatokban - a gyakorlati alkalmazásban - sok hibát találunk. Általános hiányosság mutatkozik Írásban. Sajnos nevelőink nagy része nem javítja ki megfelelő betűtípusra a tanulók dolgozatait, s igy felületes, elnagyolt, és mindenkinél más-más kapcsolással Írnak a gyermekek. A felső tagozat jelenlegi tanterve 195o-ben készült, s igy nem teszi lehetővé, az általános iskola céljának, föladatainak' maradéktalan, megvalósít ását /makimalizmus, dogmatizmus, személyi kultusz érvényesülése, a polytechnikai oktatás elhanyagolása./ Az 1957-1958-as tanévre a Művelődésügyi Minisztérium átmeneti tantervet adott ki. A tapasztalatok alapján fog*elkészülni az állandó jellegű felső tagozatú tanterv. Az átmeneti tanterv komoly fejlődést mutat, s az alsó tagozati tantervre épül. Az elméleti anyag egyszerűsödött a gyakorlat javára. Pl. az uj V.osztályos magyar nyelvtan tankönyv már az uj tanterv alapján készült. A VIII.oszt lyos történelem tankönyv szakit a korábbi hibákkal, s a tananyag végén összefoglaló kérdéseket tartalmaz. Bat itt is megállapíthatunk bizonyos fokú maximalizmust, egyes részeknél sok az uj fogalom, pl. a Kommunista Kiáltványai foglalkozó rész véleményünk szerint nehezen érthető 13-14 éves korban. Általános hiányossága oktató munkánknak,hogy a fogalmak kialakítása, az ismeretek rögzítése nem történik meg kielégítő módon az iskolákban. Ennek következtében sok a házi feladat,ami a túlterhelés forrása. Kerületünkben sokat javult e téren a helyzet, szombatról-hétfőre egyáltalán nem, vagy csak a legszükségesebb házi feladatokat adják fel a tanulóknak. Sajnos a hétközi házi feladatoknál nem ez a helyzet. Pedig tudomásul kell vennünk,hogy a rendszeres iskolai tanulás után pihenésre, játékra és egyéb tevékenységre is Szüksége van a tanulónak! A Művelődésügyi Minisztérium rendelete meghatározza,lubgy az Írásbeli és szóbeli feladatok egjüittes mennyisége I. ,11.osztályokban egy_úra, mig az V., VIII.osztályokban napi 2, 2 1/2 óra lehet. Ezt megköveteljük minden nevelőtől! A tanulás mellett engednünk kell a gyermekeket gvermekké^ válni’ Nem idő előtti "kisöregeket” kivánunk nevelni! Oktató- nevelő munkánkat akadályozza,hogy a IV.osztályból az V.osztályba való átmenetnél komoly törést tapasztalunk, s ez jellemzi még elesebben az altalános iskolából a középiskolába való átmenetet. E törést különböző módon igyekszünk /// megszüntetni, vagy a minimálisra csökkenteniük. Az elmúlt évben az Április 4.téri leányiskola kísérletként szakosította a három IV.osztálybon a tárgyakat. A kísérletek^eredményesnek mutatkoztak;, s ezért az uj tanévben az Április 4.téri fiú, Komjáth u.le1 ny és a Megyeri u« leányiskolában hasonlobn valósított tk meg - a^ nevelők beosztását. Bár végleges eredményt csak az V.osztályban tanító kartársak tudnak az év végén megállapítani,' eddigi tapasztalataink mint jó kezdeményezést veszik figyelembe. kérdéscsoportnál szükséges^ beszélnünk az egységes nevelői eljárások kialakitasanak iontosságarol* B téren az iskolák igyekeznek azonos eljárásokat kialakítani, azonban kerületi viszonylatban még megoldatlan a probléma. Iskolalatogatasamk során megállapítottuk,hogy az iskolák iga^tói nagy súlyt helyeznek-e kérdésre, mégis, pl. az osztályozásnál, fegyelmezesi moaszerek alkal mazásánál, femeltetésnél a nevelők másként járnak el. Tervünk, hogy az összegyűjtött kerületi tapasztalatokat rendszerbe °ó -jjaui » & ____________________________________.26-
