XXIII.204.a.1 / 2. kisdoboz IV. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.11.19. Jelentés a kerület oktatási helyzetéről

mányi^színvonal emelését, a fegyelem további szilárdítását, az oktató- nevelő munka tárgyi feltételeinek megjavítását iskoláinkban. A Tanácsülés határozatai a pedagógusok és a pedagógiai munka széleskörű megbecsülésére irányultak. Azóta 3 esztendő telt el - és az iskolapolitikai téren elkövetett hibák ellenére is, - országos és kerületi viszonylatban jelentős előrehaladást tettünk. Évről évre több tanuló végezte el" az ált. iskola VIII.osztályát, növekedett a középiskolákban a tanulók száma, szívós harcot folytattak a nevelők a szülők segítségével a bukások és mulasztások számának csökkentéséért, a tudatos fegyelem kialakításáért, a nevelő munka színvonalának emeléséért. 3 év alatt a pedagógusok száma /az óvónők és technikumi nevelők kivételével/ 347-ről 487-re emelkedett. Az általános iskolák felső tagozataiban - néhány kivételtől eltekintve- főiskolai és egyetemi végzettségű nevelők tanítanak. A nevelőket Pártunk.és Kormányunk anyagiakban is megbecsülte. Ezen 3 év alatt 32o.ooo Ft. pénzjutalmat és 122.ooo Ft. segélyt adott a V.B. élenjáró pedagógusainknak; 14 nevelő kiemelkedő munkájáért kormánykitüntetésben részesült; 5 pedagógus az elmúlt nyáron külföldi j talom üdülésen vett részt. 1955-ben és 1957-ben Pártunk javaslatára emelte Kormányunk a nevelők és az iskolai dolgozók fizetését és ezzel életszínvonalukat. 3 év alatt 16 ált.iskolai tanteremmel növekedett kerületünk, igy 4 iskolában nem váltakozik a felső tagozat. Nemrég felépült a Bajza u. iskola 4 uj tanterme és befejezés előtt áll az Attila u. napközi otthon és a Nyár u. ovoda építési munkálata.

Amikor a 3 év eredményeit vázlatosan említem, önkéntelenül eszünkbe jutnak felszabadulásunk előtti idők iskolapolitikai problémái. Mig most átlag egy tanulócsoportban 32 tanuló tanul, addig az 1937-38-as tanév elemi iskolai naplója szerint az osztályok átlaga 48 tanuló volt Újpesten, sok esetben 5o-nél több volt a gyermek egy osztályban. De ha e napló adatait a tanulmányi eredményekkel vetjük össze, akkor is érdekes jelenségeket látunk. Az Erzsébet u. iskola IV/b. osztályában 1937-38-as tanévben 53 tanuló tanult akik közül kb. 5o a/o munkás származású volt. Ezek közül jeles tanuló nem volt munkásszármazású, mig a bukottak és elégségesek zömmel közülük kerültek ki. Ugyanakkor megnéztük ebben az iskolában az elmúlt évben végzett IV/b. osztály adatait és azt tapasztaltuk, hogy 35 tanuló közül 8 jeles és kitűnő tanuló munkásszármazású és mindössze 2-en buktak javító vizsgára. Ugyancsak rámutat a felszabadulás előtti anyakönyv arra-is, hogy az elemi iskola V.,VI. osztályaiban már a tanulók 7o a munkásszármazású, ami annyit jelent,hogy többségük nem mehetett sem polgáriba, sem gimnáziumba. Ez volt a horthy rendszer iskolapolitikája, mely elnyomta a munkások legkiválóbb gyermekeit. Ha e gondolatkörben megemlítjük, hogy a horthy rendszerben - a statisztika szerint - fiatal nevelő úgyszólván nem juthatott, mert lo-15 évi helyettes és segédtanítói működés után alkalmazták őket, /fizetést nem kaptak/ akkor tudjuk igazán értékelni, hogy kerületünkbe/, ez évben 16 fiatal kezdő tanító került, akik minden segítséget megkapnak munkájuk eredményes vitele érdekében.

E rövid áttekintés után szeretnék beszélni fejlődésünket akadályozó ellenforradalmi eseményekkel, melyek súlyos politikai,gazdasági és kulturális vonatkozási! kiírókat okoztak országunknak.és nevelésügyünket sem kímélték. Két általános iskolánk és két gimnáziumunk épülete súlyosan megsérült. Az anyagi kár több mint 5 millió Ft. Ezen összegből három korszerű ovodát tudtunk volna létesíteni, amely megoldotta volna az ovodák tulzsufoltsíg H. Azonban bármily komolyak anyagi káraink és bármennyire is érezzük a megzavart tanévnek a tanulók tudására gyakorolt negatív hatását, - úgy gondoljuk, hogy ennél sokkal súlyosabbak és fájdalmasabbak az elieforradalom okozta eszmei-politikai rombolások, amelyek megmutatkoztak pedagógusainknál és az ifjúságunknál egyaránt. Ennek okát egyrészt a régi pártvezetés elkövetett hibáiban, másrészt a revizionista nézéek/ aknamunkájában, s nem utolsó sorban a fel- szabadulás előtti idők nacionalista, soviniszta, klerikális nevelésében találjuk. Különösen elterjedtek az ellenforradalom következtében; a szovjet ellenesség, a polgári demokratikus ábrándok, a Parc szünsegesse— CTét és vezető szerepét, a proletárdiktatúra létjogosultságát kétségbe-23^7

____________________________