XXIII.201.a.1 / 1. kisdoboz I. Kerületi Tanács tanácsülései. 1957.08.30. Jelentés a kerületi iskolák oktató-nevelő munkájáról

ffutó Erzsébet; A Szülői munkaközösségekkel kapcsolatban megállapítja, hogy miután a tanuló nagyon sok esetben kettős nevelés elé van állítva - gyermekek egyrásze más nevelést kap az iskolában, és mást a szülői házban - fontos feladata a SzMK-nak, hogy. munkája necsak formális legyen, hanem összehangolja a pedagógus és a szülői ház nevelését. A tanácstagok is tegyék ezt szivügyükké, és támogatssafe a SzkK. munkáját. Pontosnak tartaná, hogy. az édesapákat is bevonjál az SZMK munkába. Meg kell szüntetni, hogy az SzMK. gazdasági intézmény legyen. - A pedagógusoknak olyanoknak kell lenni, akik nemcsfck tanítanak, hanem nevelnek is. A tanács feladata, hogy necsak a tanulók problémájával, hanem a pedagógusok továbbnevelésével is foglalkozzon. - Tapasztalata szerint a most megjelent tankönyvekből még nincs száműzve a személyi kultusz. Belátja, hogy ezt máról holnapra keresztül vinni nem lehet, de a pedagógusok feladata az, hogy a tankönyvekben megmutatkozó hiányosságokat ellensúlyozzák. - Mivel az oktatás, nevelés területén igen sok feladat hárul az illetékesekre, a társadalom egészének kötelessége, hogy a legmesszebbmenő támogatást megadja nekik. - Bruck PászIóné: A beszámolót tárgyilagosnak találja, különösen azt az értékelést amit az ellenforradalmi időről adott, ez különösen a pedagógusok I.kerületi pártszerve zetének volt igen hasznos. Tanulságos volt azért, mert rámutatott ^rra, hogy a pedagógusokkal szemben igen sok türelemre é3 a közös nyelv megtalálására van nagy szükség. - Sok szó esett a pedagógusok passzivitásáról a múltban, pedig est általánosítani nem lehet, mertl szakmai téren igen aktivan, és politikai téren is aktivak lennének, ha a pedagógus pártszervezet részéről éreznék, hogy felkarolja ügyüket. Ezen az utón a pártszervezet az elmúlt tanévben meg is indult. - Az elleniorradalomnak a hatását még ebben az évben is érezni fogják pedagógusok, szülők, tanulók egyará/ént, s ez kifejezésre is jut a felsőbb szervek által meghatározott feladatokban, mikor az erkölcsnevelést központi kérdésként kezelik. Az erkölcsnevelés hiányát érezték a szülők is, ezért egyre többen Íratták be gyermekeiket hittanra, mondván, hogy"valamiféle erkölcsnevelást kell kapni a gyermeknek". Ha az osztályfőnöki órán tanított erkölcsi oktatás^ megadja az alapot a szocialista erkölcsre való neveléshez, akkor véleménye szerint feltétlenül lecsökken a hittanra beíratott gyermekei száma. - Sokat bírálták eddig a pedagógus szakszervezetet, mely eddig munkája középpontjába az érdekvédelmet állította, nem pedig amire hivatva volna, hogy a szocializmus előiskolája legyen. - Vidor Sichárdné: Kifogásolja, hogy az erköl csileg nem megfelelő ..yermekek is resztvesznek a közösségi tanulásban, mert nincsenek megfelelő intézetek számukra. Ugyancsak helyteleníti, hogy a túlkoros gyermekek is, akik fizikai erejükkel presszionálni képesek a kisebbeket, együtt vannak a kisebbekkel. Helyesnek

tartaná, ha ezeknek a gyermekeknek a részére túlkoros osztályokat állítanának fel. - Qastiglione Endre: Felveti a kérdést, ki felelői azért, hogy az októberi eseményekben olyan nagyszámban vett részt az ifjúság*. Mint már több tanácsülésen leszüriidött, itt is megállapíthatja, hogy az egész társadalom, s ezen belül a nevelők, a szüíök egyaránt. Ennek okairól beszelve megállapítja, hogy nevelőink nagyrésze az 1945. előtti társadalomban nevelődött és a tudásának alapját a régi ideológia adta. Oka az is, hogy ezeknek a pedagógusoknak a többsége va«fggyáltalán nem, vagy helytelenül sajati-_ tóttá el a marxista-leninista ideológiát. Ezért az október 23-án ki robban kérdésekben igen sok pedagógus nem tudott helyesen állást- foglalni. Pl. az internacionalizmus kérdése. - Megállapítja, hogy a felszabadulás előtti pedagógusok egyike sem volt tőkés vagy ki- zsákmányoló, származásánál fogva is a nepiiez ^tartózott, tanulói— kon keresztül akarva-neraakarva ismerték a nép problémáit. 1T-3-