1990. március 14. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
3
í- 2 Budapest iskoláinak aránylag kevesebb gépe azonban jobban van felszerelve a legfontosabb perifériával, lemezmeghajtóval, ezért a pedagógiai felhasználás szélesebb körű lehetne. Mind a mai napig azonban nem kezdődött meg a számítástechnika beépülése igazán a szaktárgyi munkába. A helyzetet tovább bonyolítja, hogy a főváros iskoláiban sokféle géptípus van használatban (6. sz. melléklet). Mint látható, az ágazat felső szintű irányításának mulasztása , miatt koordinálatlan volt a beszerzési politika, s ennek súlyos kihatásai vannak az iskolai számítógépek megbízható pedagógiai programokkal való ellátására. További gond, hogy viszonylag nagy számban vannak a már elavult gépek, s még 3-4%-os arányt sem ér el, az igényesebb számítástechnikai feladatok elvégzésére is alkalmas gépek száma. Az utóbbiak a kiemelkedő eredményeket elért iskoláinkban segítik az oktatást. A legtudatosabb, a képzési céloknak leginkább megfelelő fejlesztés a szakoktatás intézményeinél ment végbe, ahol műszaki, köz- gazdasági szakemberek segítették az elképzelések kialakítását, a célszerű installálást és a képzési tartalmakkal egyező felhasználást. A FNEB jelentése erőteljesen figyelmeztetett bennünket arra, hogy az iskolákban display gyanánt használt televízió készülékek rádióaktív sugárhatásuk, illetve szemrontó vibrációjuk miatt egészségkárosító hatásúak lehetnek. Budapest iskoláiban ma kereken 2200-2300 televíziós készüléket használnak a számitógépek monitoraként. Annak eldöntése, hogy az egészségkárosító hatás az intenzívebb iskolai használat esetén bekövetkezik-e, gondos egészségügyi vizsgálatok körében tartozik. Az ágazat felső szintű irányítása eddig ilyen jellegű figyelmeztetést nem adott. Az egészségügyi és szociálpolitikai főosztály az ezzel kapcsolatos vizsgálatokat elindította. fi # i ■ tt® ■ - ■Jmá# • .1 *•
