1989. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
440
, I i a-* 16 A létesítmények (lakóépülete)^, barlangok, várfalak, közterületek) fenntartását, és kezelését a bevételekből és a támogatásokból finanszírozzák. A kezelési tevékenység díjazása a fenntartásra felhasznált összeg százalékában történik. (A díjkulcs nagyságában a tulajdonos és a kezelő szerződésben állapodik meg.) A kezelői díjnak fedeznie kell a jól, nem pazarlóan működő kezelőszervezet költségeit. A kulcs a munkaigényességtől függ. Az alapok tárgyévben fel nem használt részét minden további nélkül átviszik a következő évre. Kedvező esetben a fenntartási számlákon lévő pénzeszközök ra 'felhalmozódásával a majdani felújítások forrásainak egy része is megteremtődhet. Ez esetben külön felújítási számlára kell a felújítási előtakarékosság keretében összegyűlő pénzt átvezetni és értékmegőrzéséről - megfelelő kezelői díj illetve kamatjövedelem-részesedés ellenében - a kezelőnek kell gondoskodni . A piaci jellegű hasznosítás és a vállalkozások bevételei részben szintén a létesítmények fenntartásához járulnak hozzá, ffi • részben a vállalkozások költségeit fedezik. A különbözet a vállalkozói haszon. A vállalkozói haszon és a kezelői díjak képezik a kezelőszervezet működési kölltségeinek és nyereségének a fedezetét. (Nem vonatkozik ez természetesen a házhozbeosztottak és az épületjavítással foglalkozó saját kivitelező részleg költségeire. Ezek közvetlen költségeit és az építésvezetőségi általános költséget fenntartási költségként kell elszámolni.) A kezelő a fedezet egy részét, amely a költség + nyereség fedezetéhez nem szükséges, adózás előtt átvezetheti egy, a Vár területén szabadon felhasználható fejlesztési-vállalko- fa zási számlára. A számlán lévő összeg a vállalkozások kockázati fedezetéül is szolgál. A lakóépületkezelás gazdálkodási kérdései A bérlakásügy országos reformjáig a Várban sem célszerű a bérlő-bérbeadó viszonyt érintő változásokat bevezetni. Meg favo- 1 ra*
