1989. december 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
441
| I kell azonban valósítani a kezelő szervezet szigorúbb kontroll| ját és erősebb ösztönzését. Szakítani kell a jelenlegi ingatI lankezelési gyakorlattal. A lakóházakban épületenkénti elszámo| lást kell alkalmazni. Az épületek költségeit fel kell osztani I a lakás- és a nemlakás bérlemények között. A kezelő a nemlakás bérlemények összes bevétele és összes költ- I sége közötti különbség egy részéből vállalkozói hasznot képez| hét. (A különbség másik része az épületfenntartási számlát növeli.) Ennek feltétele, hogy az épületek üzemeltetése és karbantartása külső támogatást ne igényeljen. (A nemlakás bérlemé- I nyék bevételeit elsősorban az épületfenntartási alap kiegészítésére kell fordítani.) A lakásbérlemények bevételeiből vállalkozói haszon akkor sem képezhető, ha épületenként, vagy az egész állomány esetén meghaladják a költségeket. A többlet az épületfenntartási alapban marad. 3.6. A kezelőszervezet saját költségei A költségtényezők- bérek és közterhek- anyagköltség- eszközök költsége- helyiségbér, fűtés, világítás, egyéb közüzemi díj figyelembevételével az éves költségszükséglet:- számítógép nélkül = 5.090 eFt.- számítógépes információs rendszerrel * 5.790 eFt. « Az Induló vagyon meghatározása \ Az állami vállalatokról szóló törvény végrehajtására kiadott 33/1984. (X.31.) MT számú rendelet 31 § (2) szerint a vállalatot olyan mértékben kell ellátni induló vagyonnal, hogy működése legalább az első 12 hónapban zavartalan legyen. Miután az eszközöket be kell szereznie, induló vagyona az éves költségszükségletet meghaladja, az alábbiak szerint: j.- ' W | ~ ! 1- 17 -
