1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
331
! i A kapcsolattartás (korábban: láthatás) szabályozásának uj rendje ugyancsak sok vitára és félreértésre ad okot. (Megjegyezzük, hogy a kapcsolattartás részletszabályai a Csjt.-ben, a Csjt. végrehajtási rendeletében, az Ágr.-ben, valamint a Gyér.-ben jelentek meg.) A módosítást megelőzően a gyámhatóság a gyermekelhelyezési, vagy a házassági bontópertől függetlenül bármikor szabályozhatta a kapcsolattartást. Az uj jogszabály erre nem ad lehetőséget. Amennyiben gyermekelhelyezési, vagy házassági bontóper k van a felek között folyamatban, a kapcsolattartást csak a biróság szabályozhatja, és az elhúzódó peres eljárás ideje alatt a nemgondozó szülő hosszú időre el van zárva a gyermekkel való találkozás és zavartalan együttlét lehetőségétől. Számos esetben a biróság nem él kioktatási kötelezettségével, a kapcsolattartást nem szabályozza, vagy végrehajtásra alkalmatlan kapcsolattartási döntést hoz. A birósági eljárás ideje alatt azonban a nagyszülői kapcsolat- tartás iránti kérelem tárgyában dönthet a gyámhatóság - mert ez hatásköre maradt, - igy a kapcsolattartási ügyben akár párhuzamos eljárás is folyhat a bíróságon és a gyámhatóságon. Ez a "kiskapu" lehetőséget ad arra, hogy a nemgondozó szülő esetenként találkozhasson gyermekével, de saját szülői jogán őt kapcsolattartás nem illeti. A végrehajtási intézkedések megtétele továbbra is a gyámhatóságok feladata maradt. 1987-ben 1.013 volt a kapcsolattartást szabályozó határozatok száma, 1988-ban 640. A végrehajtási cselekmények száma 1987-ben 240, 1988-ban 487 volt. Tapasztalatunk, hogy ebben az ügykategóriában éleződik ki leginkább az ellentét a szülők között, időnként teljesen fiI j I I í > ■ ....... . mi- 9 mp - ih,. II
