1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
332
I i- 10 gyeimen kivül hagyják gyermekük érdekeit, ezért ezen a területen a leggyakoribb az állampolgár és hatóság közötti ütközés. Probléma az is, hogy a jogszabály nem ad lehetőséget a gyermek életkorára figyelemmel - indokolt esetben - a kérelem elutasítására, ugyanis kevés az esélye annak, hogy pl. egy 16 éves gyermek esetében a határozat végrehajtható. B/ Az állami gondoskodás uj rendszere, a felülvizsgálatok. i Az 1987. julius 1-én hatályba lépett jogszabályok megváltoztatták a kiskorúakról való állami gondoskodás rendszerét . Korábban a gyámhatóság a kiskorút intézeti elhelyezésben részesíthette (ez a szülői felügyeleti jogokat nem érintette, a szülő csak gondozásra, nevelésre adta gyermekét a nevelőotthonba), vagy állami gondozásba vehette (ebben az esetben a szülő felügyeleti joga szünetelt, és azokat a GyIVI igazgatója, mint intézeti gyám gyakorolta.) A módositás alapján a kiskorú intézeti elhelyezett, intézeti nevelt, vagy állami nevelt lehet. Az intézeti elhelyezés változatlan jogintézmény, az inté■ zeti nevelés és az állami nevelés viszont merőben uj jogi j konstrukció. # Az intézeti nevelésbevétel esetén a gyámhatóság dönt,hogy a beutalást követően mely szülői felügyeleti jogok gyakorlását hagyja meg a szülőnél, és melyeket ruházza az intézeti gyámra. A gyámhatóság azt a kiskorút veszi állami nevelésbe, akiI f\\0 fi ■ . |:- — - - l I I
