1989. október 9. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

158

- 2 ­II. A rendelet fogadtatása az első évben igen vegyes volt. A vezetők többsége idegenkedéssel - néhol sértődötten- reagált, a testüle­tek felfokozott várakozással, megelégedettséggel, az irányítás bizonytalansággal vette tudomásul. A lebonyolítást nehezítette a tapasztalat hiánya, valamint a jogszabály többértelműsége, amire az alkalmazás során derült fény. Viszonylag rövid tanulási idő után ma már minden érdekelt tuda­tosan vesz részt a pályázati időszak feladatainak megoldásában. Javult a tájékozódás-tájékoztatás minősége, hatékonysága; az előkészítés és lebonyolítás szervezettsége; elmélyültek az isme­retek. A résztvevők döntő többsége - munkáltató, pályázó, tan­testület - nagy felelősséggel tesz eleget feladatainak. Egy-egy pályázat alkalmat ad a testületnek szakmai munkája, el­képzelései, működési rendje értelmezésére, koncepcionális célok megfogalmazására. Az irányításnak is lehetősége nyílik, hogy be­pillantást nyerjen az intézmény belső életébe, pontosabb képet kapjon a vezetés hatékonyságáról. Azonban a tantestületeknek csak kisebb hányada rendelkezik olyan kontrollal, kompetencia szinttel, hogy döntésüket alapvetően szakmailag objektíven és nem partikuláris érdekeiknek, pilla­natnyi aktuál -állapotuknak alárendelve hozzák. A pályázati időszak hosszú, ez zavarokat okoz a működési rend­ben, csökken a pedagógiai munka hatékonysága, lazul a munkafe­gyelem; gyakran pártoskodás, klikkesedés alakul ki; nőnek a ma­nipulációs lehetőségek, különösen ott, ahol csekély a kohéziós erő. A vezetők kiszolgáltatottakká válnak; lényegében nem a fenntar­tó, a munkáltató dönt minőségi kritériumok alapján munkájukról, sorsukról, hanem azok, akiknél nekik kell a minőségi követelmé­nyeket érvényre juttatni. 0 __________ I é »W» »*4 J I

Next

/
Oldalképek
Tartalom