1989. július 24. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
37
nanszírozó kategória válna általánossá. Az ú.n. szociális lakás tehát átmeneti kategória. A bevezetés úgy történhetne, hogy a központi keret- jogszabályok hatályba lépését követően megtörténne a lakások lakbérkatagóriákba sorolása. Az ezekhez tartozó differenciált lakbér megállapításra 2 módszert javasolunk.- Az egyik megoldás szerint /"A11/, a lakbért az épületérték 2 fő összetevőjének, a helyi értéknek és a használati értéknek a figyelembevételével határoznánk meg. A lakbérek szerkezetét is szükséges megváltoztatni: a tiszta bér+a külön dijak+a mellékszolgáltatások összességéből alakulna ki a fizetendő bér. Ez a megoldás az önfinanszírozás szűk- ra ségletét figyelembe véve, kb. loo %-os tényleges ; lakbéremeléssel egyenértékű./A lakás fenntartásában a bérlői-bérbeadói munkamegosztás változtatása, amelyet már rövid távon elsőként javasolunk bevezetni - a lakbér névleges emelése nélkül - átlagosan, több évre elosztva és a bérlő által bafolyá- solhatőan kb. 5o-8o %-os kiadási többletet jelent./- A másik megoldás szerint /"B"/, a lakbér az épület újra előállítási értékéhez kötődne, meghatározása ennek meghatározott %-ában /éves szinten 2-3 %/ történne. Ez a mai lakbérek kb, 2-4-szeres szintre való emelését jelentené. E módszer elsősorban a piaci lakások bérének megállapítására volna alkalmas. Ugyanis e lakásoknál a bérlő-bérbeadó közötti munkamegosztás tekintetében az általánosan javasolttól el lehetne térni. Pl a lakáson belüli feladatok igény szerint maradhatnának a bérbeadónál is. A jelentősen magasabb lakbérért, több szolgáltatást nyújtanának a bérbeadók. Bármelyik változat is kerül elfogadásra, a lakbéremelés után a lakbérek reálértékét folyamatosan meg kell őrizni. [ Az "A" megoldást javasoljuk. i i c/ A tulajdonosi reformot az előbb említett központi keretszabályok megalkotásával és hatályba léptetésével párhuzamosan vagy azt követően - törvényi szintű szabályozással - lehetne végrehajtani. Ezt alapfeltételnek tekintjük. A tulajdonosi reformmal párhuzamosan változatlanul folytatandónak tartjuk a lakások elidegenítésének szorgalmazását, és a jogi személyiséggel rendelkező bérlőszövetkezetek alakítása lehetőségének megteremtését. 1 Ez utóbbi további tulajdoni forma változással nem járna, de a bérlők teljeskörűen vagy vállalásuknak megfe3T- lo I f
