1989. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
416
I nevelés) óráinak egy része is szlovák nyelvű; a reál tárgyak oktatása magyar nyelven történik itt ugyanúgy, mint az általános iskolában a szakkifejezéseket szlovák nyelven is megtanulják a tanulók. A tantestület összetétele jó, többségük (80 %) nemzetiségi származású. Az érettségi vizsgát tett tanulók azonban kisebb eséllyel indulnak a felsőoktatási felvételi vizsgákon, mivel a gimnáziumban a magyar gimnazistákhoz viszonyított terhelésük - elsősorban a nemzetiségi feladatok teljesítése i miatt - nagyobb. A felsőoktatásba jelentkezők a pedagógus pálya felé orientálódnak, és elsősorban szlovák szak- k ra. Az elmúlt 40 évben orvosi, ill. közgazdász diplomát 4-4 tanuló szerzett, ugyanakkor jogi egyetemen még egyet- 1 len tanuló sem tanult tovább. 3.4. Szerb-horvát tannyelvű Gimnázium A gimnáziumban jelenleg hét tanulócsoportban 132 tanuló tanul. A harmadik évfolyamon csak egy osztály működik. A gimnáziumba elsősorban nemzetiségi gyermekeket vesznek fel Budapest mellett Pest, Bács-Kiskun és Zala megyéből. A tanulók több, mint 60 %-a budapesti, ill. pest megyei, a tanulók 51 %-a diákotthonban lakik. Az iskolában nem különböztetik meg a nemzetiségi gyermekeket (szerb-hor- vát-szlovén) egymástól és a nem nemzetiségi anyanyelvűekfe tői, így mindig elkerülték a máshol jellemző ellentéteket. A hét tanulócsoport számára hét osztályterem és három fakultációs terem ill. tornaterem áll rendelkezésre. A gimnáziumban két nyelvű oktatás folyik, a humán tárgyakat anyanyelven oktatják, a többi tárgy oktatása két nyelven folyik. Ez elengedhetetlen feltétele a sikeres továbbtanulásnak, de a korszerű nemzetiségi nyelvi műveltséghez is hozzátartozik a szaknyelv ismerete. A kétI i —---------------- i í- ■ ■/•'■■ \ ........glgTrjiTm—Tr-lfTfll^ ? J.' 7. X i
