1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
69
K------------—..— * -- ---------------------------:—.— ----------- t | Csepel gépház AZ IPARI VÍZELLÁTÁS FŐBB MUTATÓI 2.11-4 táblázat Szigetszentmiklósi csáposkutak _____________________________________________________________________________________________________________________________________________ , Megnevezés Mennyiség 1985 Főnyomóvezetékek “7 ”----------------------------------------------------------------------------------------Víztermelés összesen 1000m3/év 18 327 i A kitermelt víz alacsony nyomású rendszerben jut el a káposztásmegyeri, békás- Napi átlagos termelés m3/d 50 211 megyeri és csepeli nagy szivattyútelepekre, ahonnan a vizet az alapövezetbe táplál- Vízértékesítés összesen 1000 m3/év 17 591 Viztároló ják. Az 0 800-1600 méretű vezetékekből álló főnyomócső rendszerek a vizet a ,onaű , medence ni* 23 000 fogyasztó területre szállítják, ahonnan az elosztóhálózat útján kerül a fogyasztóhoz. torony m3 1 goo összesen: m3 24 800 A VÍZHÁLÓZAT ÁTMÉRŐK SZERINTI ALAKULÁSA (fm) 2.11-2 táblázat Vízmérleg víztermelés kapacitása m-’/d 138 200 « ■ 25-50 60-100 110-200 225-350 400-500 550-1600 Összesen összes fogyasztás m3/d 48 196 hálózati veszteség m3/d 2 015 1980 69 527 2 104 706 1 008 766 280 325 212 541 226 605 3 902 470 névleges tartalék kapacitás m3/d 87 989 1985 63 812 2 122073 1 103498 335 097 241 283 270 790 4 136653 -----------------------------------------------------------------------------Víztárolók A táblázatból látható, hogy az önálló ipari hálózat termelő kapacitása bőségesen fedezi a jelenlegi igényeket. Az ipari hálózatról felhasznált víz mennyisége az ipar A vízellátás biztonságát a város kelet-nyugati súlyvonalában létesült tárolómedencék összes vízfelhasználásának 37%-a. A 63%-os fogyasztás az ivóvízhálózatról történik, szolgálják. Pest magasabb területeit, a budai hegyvidéket és a magas épületekből Nagyon fontos volna megtalálni azt az ésszerű és gazdaságos megoldást, hogy az álló lakótelepeket az alapövezetből táplált magas övezetek látják el. ivóvíz ipari célra történő felhasználása csökkenjen. A TÁROLÓ TÉRFOGAT ALAKULÁSA 2.11-3 táblázat A vízhálózat összefoglaló értékelése 1980 1985 Részletesen megvizsgálva a főváros vízhálózatát és annak létesítményeit, a vízellátási , övezeteket, megállapítható, hogy a jelenleg beépült területek ivóvízellátása meg Medence (m ) 287414 295 790 . , .. . , . * ... , , , . x.x * * ,uu u © T , j. , feleló. Vannak azonban olyan területek, melyeknek hálózata tovább nem terhelhető, Torony (m ) 1 160 7 060 Összesen 288 574 302 850 ezeken a helyeken a lakásfejlesztés csak a vízhálózat fejlesztésével összehangoltan lehetséges. A Fővárosi Vízművek mértékadó (1983. évben mért) napi csúcsfogyasztása A pesti oldalon a legkritikusabb a XVII. kerület, a gerincvezetékek hiányával és a 1 290 000 m3 volt, a 302 850 m3 tároló térfogat ennek 23,5%-a. nagy mennyiségű nem szabványos, kis átmérőjű vezetékkel. A fővárosban 42 telephelyen összesen 67 víztároló van. A peremkerületekben általában nehézséget jelent az NA 80 és az az alatti vezetékek viszonylag nagy mennyisége. Nyomásövezetek A budai oldalon a hegyvidék nem terhelhető tovább. Ez elsősorban a II., XII. és A fővárosban a topográfiai viszonyoknak megfelelően a medencék és gépházak XXM kerületek külsö területeire értendő. A II. kerületben mielőbb mentesíteni kell telepítésével 34 db nyomásövezet alakult ki. A nyomásövezeteken belül általában a a "LiPót zónát egy ú> budai ^nyomóvezeték kiépítésével. lakótelepeknél önálló nyomásfokozókkal üzemelő hálózatok alakultak ki (1985-ig A Xl1' kerületb®n hiányzik jelentős tárolókapacitás (Szabadsághegy. II. rendszer) és 23 ilyen lakótelepi rendszer). Azokon a lakótelepeken, ahol olyan magas házak ennek fővezetéke. épültek, hogy a Itp.-i rendszer vízhálózatának a nyomása már nem kielégítő, önálló A igazgatási határon belüli területek közül jelenleg még ellátatlan a XI. kerülethelyi nyomásfokozók épültek, a fővárosban 5 helyen. ben a Sárhegyi térség (átmegy rajta a budaörsi toltővezeték) és a XXII. kerületben a Barackos úttól a Balatoni útig terjedő terület, melyek csak jelentős vízellátási Az agglomeráció területén Kisoroszi, Pócsmegyer, Szigetmonostor, Horány, Buda- alaplétesítmények kiépítése után fejleszthetők, keszi, Budaörs községekben nyomásfokozók vannak. Ipari vízellátás CSATORNÁZÁS Az ipartelepek térségében négy ipari vízmű üzemel, külön csőhálózattal és medení cékkel. Budapest szenny- és csapadékvizeinek végső befogadója a terep-és vízrajzi adottDél-pesti ipari vízmű (VIII., IX., X., XVIII., XIX. kerület ipartelepeinek ellátásé- ságQk miatt a Duna. ra). Észak-pesti ipari vízmű (IV. kér. ipartelepeinek ellátására). A főváros beépített területének 64%-a csatornázott, a lakások 84%-a van közcsatorDél-budai ipari vízmű (XI. kerületi iparokat látja el). na-hálózatba bekötve. Az elmúlt évtizedben a csatornázottság aránya évenként Dél-budai ipari vízmű Nagytétényben - a Chinoin részére épült ki. 0,46%-kal javult. A csatornahálózat hossza 1985-ben 3033 km. | (o# 41 ~------------------i-------— ——^ -------------
