1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
70
A közcsatornahálózaton 1985-ben elvezetett szenny- és csapadékvíz mennyisége A TÖRZSCSATORNÁK ÉPÍTÉSI IDŐ ÉS ÉPÍTÉSI ANYAG SZERINTI MEGOSZLÁSA átlagosan 1,2 millió m3/nap volt. Az elmúlt évtizedben a Dél pesti szennyvíztisztító- 2.11 -6 táblázat telep teljesítőképességét 30 ezerről 72 ezer m3/d-ra növelték és üzembe helyezték Építési idő km % az Észak-budapesti szennyvíztisztítótelep I. ütemét 140 ezer m3/d teljesítménnyel. 1885 előtt épült 232 10,5 A szennyvizek 20%-a biológiai, 70%-a mechanikai elökezlés után nyomócsövön a 1896-1910 között épült 178 8,0 Duna sodorvonalába, 10%-a parti beömléssel kerül a Dunába. 1911-1926 között épült 66 3,0 Az elvezetett szárazidei szennyvíz átlagos értéke 841 675 m3/d volt, melynek 49%-a 1927-1945 között épült 501 22,6 lakossági, 45%-a ipari, 6%-a közintézmény eredetű. l^8 1960 kozott épült 250 11,3 ... , fafa .... , u- lAnini 1961-1983 kozott épült 867 39,0 Az ipari szennyvíz 30-40%-a a csatornahálózatra, az uzemeltetesre, a biológiai 1983-1985 között épült 124 5 6 szennyvíztisztításra és a befogadóra is káros. Összesen 2218 100 0 A csatornázás vízgyűjtőterületei Építési anyag % románcement-beton 10,3 A főváros jelenlegi csatornahálózata a pesti oldalon négy önálló vízgyűjtőterületre bauxitcement-beton 1,7 oszlik: portlandcement-beton 77,0 Az Észak-budapesti (Palotai-szigeti) szennyvíztisztítótelep, az angyalföldi szivattyú- kő-tégla 10,3 telep, a ferencvárosi szivattyútelep és a Délpesti szennyvíztisztítótelep vízgyűjtő műanyag 0,7 területére. Legkevesebb probléma a tégla- és vegyesfalazatú csatornákkal van, amelyek áltaIáA budai oldalon: a pestihez hasonló önálló rendszerekről nem lehet beszélni, az bán a nagyméretű főgyűjtők. Gondot okoznak a románcement-beton, bauxitcement egyes vízgyűjtőterületek gyűjtőcsatornái közvetlenül, ill. szivattyútelepeken kérész- beton csatornák, amelyek életkora 60—70 év fölötti. tül a Dunába torkollanak 1985 végén a nullára leíródott közcsatornahálózat hossza 775 km, a teljes hossz 25,6%-a. A szivattyútelepek az alábbiak: A csatornák rekonstrukció szükséglete az üzembiztos életkor és építési anyagok Békásmegyeri, Pók utcai, Zsigmond téri, Kelenföldi, Albertfalvai, Hárosi, Váza utcai szerint mintegy 280 km. szivattyútelep. Szivattyútelepek és állomások Csatornázottság A Duna mellett a főgyűjtők végpontjain helyezkednek el a szivattyútelepek. A csa- A főváros csatornahálózatának rendszere és kiépítettségi foka az egyes kerületekben tornahálózaton összegyülekező szenny- és csapadékvizek továbbítását, illetve a beeltérő, a város belső részei gyakorlatilag teljes mértékben csatornázottak, egyesített fogadóba való juttatását a szivattyútelepek és szennyvíztisztítótelepek végzik, rendszer szerint. A peremkerületek csatornázottsági foka alacsony, a hálózat nagy A csatornahálózatban több mint 100 átemelőállomás működik. A beépített névleges része elválasztott rendszerű. szivattyú-kapacitás 105,7 m3 Is. CSATORNÁZOTTSÁG ARÁNYA KERÜLETENKÉNT 2.11-5táblázat A szivattyútelepeket vizsgálva megállapítható, hogy a közvetlenül Dunára dolgozó szivattyútelepek mértékadó Duna árvízszint és mértékadó zápor esetén nem rendel- (1986. évi állapot) , keznek tartalék szivattyúkapacitással. Mértékadó terhelés esetén szennyvízátemelésKerület l(%) ^ Kerület Csatoj^ázojt^akás°k ^ ^ Békásmegyeri, Kelenföldi, Albertfalvai és Hárosi szivattyútelepek kapacitása kielégítő, a többi az igényeknek nem felel meg, ennek hatása a csatornahálózatra I. 99,6 XII. 95,5 ll 92,8 Xlll. 100,0 kedvezőtlen. III. 87,3 XIV. 98,5 IV. 97,7 XV. 70,9 Szennyvíztisztítás V. 99,5 XVI. 30,2 Vi. 99,5 XVII. 44 7 A Fővárosi Csatornázási Művek kezelésében két jelentős szennyvíztisztító telep vii. 98,8 xvm. 41© üzemel, vili. 99,9 XIX. 88,1 IX. 99,2 XX. 54© Dél-pesti szennyvíztisztító telep X. 98,9 XXI, 67,21 Vízgyűjtő területe a XVIII., XIX. és a XX. kerület. A csatornázott terület a XIX. XL 99,7 XXII. 50,70 kerületben és a XX. kerület belső részén egyesített rendszerű, míg a külső részek a XVIII. és a XX. kerületben elválasztott rendszerrel épültek ki. A budapesti átlagos csatornázottság — lakásra vetítve — 85,0%. A csatornázott és A szennyvíztisztító telep első ütemben 30 ezer m3/nap kapacitásra épült ki. Az elcsatornázandó városrészek területi aránya kedvezőtlen. múlt években kapacitását 72 ezer m3/nap teljesítményre bővítették. A csatornahálózat állapota ÉxakwnnyvhtivtlU Az első ütem 140 ezer m3/nap teljesítménnyel már elkészült, 1985-ben befejeződött A közcsatornahálózat teljes hossza 1985-ben 3033 km volt, ennek 87%-a egyesített, a biológiai tisztítás próbaüzemeltetése. A telepre érkező szennyvízmennyiség átlago7%-a elválasztott rendszerű szennyvíz-, 6%-a csapadékcsatorna. san 110 ezer m3/nap. Jelenleg az újpesti szennyvizeket foqadja. \o » fm? fittjei® H 2
