1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

65

VASUTAK, GYORSVASUTAK, A HELYKÖZI ÉS HELYI KÖZLEKEDÉS EGYÉB Az elmúlt másfél évtized fejlesztési tevékenységének egyik legjelentősebb eredménye

LÉTESÍTMÉNYEI Budapest gyorsvasúti hálózatának kialakítása, amely az Tes vonal felújítása és meghosszabbítása (1973), a 2-es (1972) és a 3-as vonal (1984) törzsszakaszának megépí- A Budapestre vezető tizenegy államvasúti vonalon naponta átlagosan 1200 vonat tése eredményeképpen jelenleg 27,1 km hosszú metróhálózatból és a ma még csak

közlekedik. A MÁV hálózata Budapesten belül 209,9 km hosszú, 58 fontosabb va- kisrészben gyorsvasúti jellegű 41 km hosszú hév-hálózatból áll. A metró - rövid hásúti szolgálati hellyel. lózata ellenére — hálózati hosszához képest mintegy nyolcszoros arányban részesedik

A MÁV távolsági és elővárosi közlekedési kapcsolatai szintentartását, korszerűsítését Qazás^bessé ^ metr°vonalakon 32 33 km/h, a hév-vonalakon 31- 34 km/h az

i és fejlesztését érintő feladatai a következő célokat szolgálják:- a környéki lakosság, elsősorban az ingázók időmérlegének javítását, Az <'es vonak az ún. Milleneumi Földalatti Vasút Mexikói út - Vörösmarty tér kö- az energiagazdálkodás és környezetvédelem szempontjainak érvényesítését, zbttl 4,4 •<m es vonalán 100 másodpercenként követik egymást a vonatok. A vona- a forgalombiztonság, az áteresztőképesség és a sebesség fokozását, l°n a szál ütőképesség nem fokozható; a Vörösmarty téri végállomás kapacitása sem- a teherforgalom átfogó korszerűsítését. műszaki, sem szervezési intézkedéssel nem növelhető.

E célok érdekében az elmúlt másfél évtizedben megvalósult vasúti fejlesztési tévé- A ^'es vonaC az ún. kelet-nyugati metróvonal 10,1 km hosszú szakaszán 11 állomás

kenység: van. A 690 férőhelyes 5 kocsis szerelvények csúcsidőszakban 2,07 perces követési- 1968- 1970 a ceglédi vasútvonal villamosítása, időközzel közlekednek. A vonalon az 1,5 perces követési idővel a szállítóképesség- 1970 a Keleti pályaudvar utascsarnokának átalakítása, elméletileg növelhető lenne, de a Blaha Lujza téri ésa Batthyány téri állomások szűk- 1970 a Kőbánya -Kispest -Ferencváros közötti összekötő vonal villamosí- kapacitása a háromkaros mozgólépcsők miatt ezt nem teszi lehetővé.

Sa' 4 A 3-as metróvonal, az ún. észak déli vonal jelenlegi hossza az Arpád-híd és Kőbá- 1971 a szobi vasútvonal villamosítása, .,a„ah , A • -n , , , ,

,, , , .... ,, nya—Kispest végállomás kozott 12,6 km. A végállomásokkal együtt ezen a vonalsza- 1973-1974 a nagykátai vasútvonal villamosítasa, . , A u *i i a , - ja- , u o ->=

, ..... kaszon 16 állomás van. A hatkocsis szerelvények csúcsidőszakban 2,25 perc követési- 1978 -1979 a kelebiai vasútvonal villamosítása, ^ ■ A ■ - ■ . •.

10-.0 ..... , . ■ . ... , .. idővel közlekednek. A csucsorai átlagos kihasználtsága kritikus keresztmetszetben

° nya lsPestl vasút om s korszerűsítése, 60-65%, de ez szerelvényenként változó. A vonal kritkus keresztmetszetében jelen- I979 az utascsarnok felújításával megkezdődik a Nyugati pályaudvar kor , is l0 000 fh/óra s2á||(t6kép«ség.tarta|ék yarl.

szerűsítése,- 1980-1985 Kelenföld állomás korszerűsítése (a felvételi épület ésa kereskedelmi A szentendrei hév-gyorsvasút, egy hosszabb szakaszból (Batthyány tér-Szentendre),

pu. kivételével), illetve egy betétrészböl (Batthyány tér-Békásmegyer) áll. A követési idő a közös- 1980 a Kelenföld-Déli pályaudvar közötti vasútvonal villamosítása, szakaszon csúcsidőszakban 4 perc, a hosszabb szakaszon pedig 8 perc. A Batthyány- 1980 Befejeződik a Déli pályaudvar korszerűsítésének II. üteme, tér és Békásmegyer között a pályát, a biztosító berendezéseket és az utasforgalmi lé- 1983—1984 a pusztaszabolcsi vonal villamosítása. tesítményeket gyorsvasúti jellemzőkkel építették meg; a 3 perces vonatkövetés fel

. „ , . tételei megvannak, de fokozott problémát jelentenek a szintbeni közúti átjárók.

A Budapestről kivezető tizenegy államvasúti vonat jellemzői.

... A főváros területén 9,1 km, fővároson kívül 16,5 km hosszú gödöllői hév-vonaton

A dorogi, veresegyházi es lajosmizsei vonal egyvágányú. A kunszentmiklósi vonal ere- g csúcsjdei át|agQS kihasználtság 70o/o körü, van. A sok szintbeni útkereszteződés e

detileg két vágánnyal epult, de jelenleg csak Bp. Ferencváros és a Soroksári út között . ... . , .• » a * a ua* a u a i a i- aiu.ai a

, r /, a M vonalon is rontja a forgalombiztonságot és hátrányosan befolyásolja a szállítóképes

kétvágányú. A székesfehérvári vonal Kelenföld vasútállomás és Tárnok között eqv- a A . . . u i-x *• i * x i x i » ,« i ••

. , iáiiui laa ilur. ruxuu cyy se t A vonalon a forgalom baljáratu, amely az utasforgalom és a keresztező közúti

vágányú; a Déh pályaudvar es Kelenföld vasútállomás között baljáratu. Ugyancsak forga|om s2ámára |s balBSCtws2élyes. Az á,|omások peroniai keskenyek. A kétvágába járat «an a hatvan, vonalon Bp. Keleti pu.-Rákos között. A kétvágányú hegyes nyú villamos(tott ódpll6i fövona,bó| cinkotán ágazik ki az egyvágányú villamosított

halmi, pusztaszabolcsi és a Duna-balparti törzsvonalak villamosüzeműek. A székes- , , * , . „ , , A , , , .. , . ... x

x . , , . , ... ,, i»'» ^ csömöri szárnyvonal (3,1 km ♦ 1,2 km). Az egyvágányú kialakítás, illetve a belső szatehervári vonal villamosítása fo yamatban van. A dorogi, vereseqyházi, lajosmizsei , , , , , xnz*xt x t iu

. , ,, , , , , A , n uuiuyi, Vbtcacyy ' 1 kaszon a naqy forgalom miatt a szárnyvonal szállító képessege nem növelhető.

vonalak dízel vontatásuak. A következő vonalak az európai törzshálózathoz tartoznak, ennek megfelelően meghatározott műszaki paraméterekkel kell hogy rendel- A ráckevei vonat két vágányú és teljes hosszban villamosítva van. A pályát felújítotkezzenek: ták, elavult járműállományát kicserélték. A vonal fővárosi szakasza 10,8 km, a fővá- E 50 a nyugat-keleti főhálózathoz tartozik a Budapest-Hegyeshalom roson kívüli 29,3 km hosszú. A vonal vágóhídi végállomása nem csatlakozik a gyorsés a Budapest-Hatvan közötti fővonal, vasúti hálózathoz.- E 85 az észak-déli főhálózathoz tartozik a Budapest-Kelebia , , _ . .. ,

közötti fővonal A csePe,i őév-vonala a Boráros tér-Szabadkikoto kozott gyorsvasúti, egyebkent koz- E 69 Budapest-Székesfehérvár-Murakeresztúr úti villamos ielle9ü' két vá9ányú villamosított Pálya- amalVen a baleseti veszélyt az- E 52 Budapest-Szob, Budapest-Cegléd-Szolnok-Záhony, utóbbi idöben létesített kerítés Qak ^ eL A *1*' “"t- E 56 Budapest-Rákos-Újszász—Szolnok. Szon a csúcsórai kihasználtsá9 62-70%-os. Ennél nagyobb szállítóképesség csak

jelentős beruházással érhető el.

A budapesti állomások és megállóhelyek többségén a peronok alacsonyak, keske

nyék, és csak a vágányok szintbeni keresztezése árán közelíthetők meg; perontetők Budapest közúti villamosvasúti hálózatában fokozatosan megszüntették a szűk, kesnincsenek, avultak. keny utcákban vezető és kisforgalmú vonalakat. Az elmúlt másfél évtizedben korsze(í>S 37