1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

222

■ • \

*4 •*-»•»'*ta®

• I- 5 II.

I I

A program tervezetének - tartalmi szempontból - leglényegesebb koncepcionális célkitűzései az alábbiakban foglalhatóak össze:

|l j

Meghatározó tényezőnek kell tekinteni Budapest lakosságszámának a hosszú távú időszakban várható alakulását. A közpon- 1 ti tervező szervek által kiadott prognózisok egybehangzóan a

lakosságszám csökkenését jelzik - 15 éves időtávlatban mintegy 80.000 fővel. A prognózisalkotás jelentős bizonytalan- sági tényezői miatt elkerülhetetlen azzal is számolni, hogy a csökkenés ilyen mértékben nem következik be. A "kinálati oldal" elvének gyakorlati alkalmazásával erre a problémára . úgy reagáltunk, hogy az ebből a szempontból legdöntőbb területfelhasználási elemnél - a lakóterületeknél - jelentős tartalékkal számolunk, amely a "biztonság" mellett jelentős mértékben könnyiti a középtávú és éves tervkészités számára az alternatív választási lehetőségeket is.

A tervezet abból indul ki, hogy Budapest fejlesztésének te- rületi súlypontját fokozatosan módosítani kell annak érdekében, hogy a központi fekvésű városrészekben felhalmozódott ;§j

elmaradások felszámolhatók legyenek. Ez egyben az intenziv tipusú területfelhasználásra való áttérés követelményének érvényre juttatását is jelenti. A gyakorlati városépítésben a városfelújítás (ennek keretében a városrész-rehabilitáció) egyre nagyobb súlyt kap. Ennek során a túlzottan magas lakássűrűségű zsúfolt térségekben csökken a lakássűrűség. Fontos azonban a meglévő lakóterületek tartalékainak kihasználása is, a lakássűrűség reális mértékben történő növelése olyan környezetben, ahol ezt az adottságok - hátrányos következmények nélkül - lehetővé teszik. A lakóterületekre vo- S natkozó koncepció lényege tehát, hogy a különböző intenzitáI ® 1

1 fi I