1988. május 17. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

223

'' ’ * i r',. i( [.ifö, < ‘ I 11'. ' to ’ < 'J *'r> ".íi' *" v il- 6 ­sú lakóterületek arányos, egyidejű fejlesztésével számol,- az un. tartalék területek igénybevételét csak az előzőek reális gazdasági-műszaki lehetősége hiánya esetében irányoz­za elő. Ezáltal elérhető, hogy a város beépített területe a hosszútávú időszak második felében már csak kis mértékben növekedjék és csökkenthető legyen a mezőgazdasági területek további igénybevétele is. Budapest területszerkezetének rendezési koncepcióját a kü­lönböző fokozatú központoknak - elsősorban a fő központnak és a városrész központoknak - az intézményhálózattal össz­hangban fejlesztendő térbeli rendszere adja. Ennek szervező­je a jövőben is a közlekedési hálózat és annak főbb csomó­pontjai. A városrészközpontok számát a terv 6-ról 11-re nö- véli - szerepet nyernek az időközben fejlődésnek indult ke- . rületi központok is - létrejön a mai megítélésünk szerint teljesnek tekinthető, nagy távon is jól funkcionáló központ- rendszer, amely figyelembe veszi az agglomerációs térség bu­dapesti vonzáskörzetéből következő funkcionális igényeket is. E kérdésekkel a Budapesti Agglomeráció Regionális Ren­dezési Terve már ebben a megközelítésben foglalkozott. Budapest már kijelölt iparterületei mind kiterjedésük, mind területi megoszlásuk szempontjából biztosítják a kinálati oldal bőségét. így tehát a korábban kijelölt iparterületek | növelése nem szükséges, de az intenzív fejlesztés érdekében- a tényleges igényektől függő ütemezésben - korszerű műsza­ki infrastruktúrát kell ezek egy részén kiépíteni. Felszámo- lásra javasolunk néhány - elsősorban lakóterületbe ékelődő-, környezetét erősen szennyező ipari telephelyet. Az áttelepí­tendő, környezetkímélő ipari és raktározási létesitmények céljaira a programjavaslat megfelelő tartalékokat tár fel, a közigazgatási határon belül. ta I I

Next

/
Oldalképek
Tartalom