1988. április 20. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
92
, -----------------ró............... —------------------- '-------------------------------------------fa------X I 4 4/ A közérdekű bejelentések, javaslatok és panaszok nagy része /kb. 80 %/ a korábbi évekhez hasonlóan közvetlenül az állampolgároktól érkezett, a többi a tanácstagok, országgyűlési képviselők fogadóóráján, lakossági fórumokon hangzott el, vagy pártszervektől, minisztériumoktól, népi ellenőrzési szervektől stb. tették át. Változatlanul magas az áttételek száma. A fővárosi szak- igazgatási szerveknek a hozzájuk érkező ügyek 64 %-át, a kerületi tanácsoknak 27,4 %-át a hatáskörrel és illeté- ta kességgel rendelkező szervekhez kellett áttenniük, ami az ügyintézés időtartamát meghosszabbitja. Ezek az adatok részben az állampolgárok tájékozatlanságát jelzik, részben pedig ma is előfordul, hogy a bejelentők, panaszosok az illetékes tanácsi szervek helyett pártszervekhez, vagy magasabb fórumokhoz fordulnak a gyorsabb és számukra kedvezőbb döntést remélve. Gyakori, hogy a kerületi tanácsokhoz olyan ügyekben fordulnak, amelynek elintézése nem a tanácsi szervek feladata. /Pl. közbiztonság, telefonügyek, elektromos árammal kapcsolatos gondok./ A Panasztörvény hatálybalépése óta a tanácsi dolgozókat érintő bejelentések száma nem jelentős, s csak egy-egy olyan ügyben kellett széleskörű vizsgálatot folytatni, fo amely nagyobb jelentőségű volt. /Pl. Füst-Milán féle lakásügy./ Néhány esetben fegyelmi felelősségrevonásra került sor, olyan ügyben is,ahol a fegyelmi eljárást megelőző vizsgálatot nem tanácsi szervek végezték, /pl. Szabadits Antal az V.kerületi Tanács általános elnök-helyettese ügyében./ 17