1988. április 6. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
27
[- 'MM!® # . '-.w® i- 6 mértékben növekedtek, a tervezett pénzeszközök nem voltak elegendőek a tervezett számú és összetételű lakások megépítésére. Emiatt gyakoriak voltak a pénzügyi keretek és a beruházási célok, paraméterek kényszerű módosításai. Eredetileg tanácsi finanszírozású épületek kerültek OTP beruházásba /pl. XIV.Mogyoródi- Jerney út/. 1986.év elejéig a fő cél a tervezett lakásszám "mindenáron" történő megvalósítása volt. 1986-tól ez a magatartás már kevésbé jellemző a fővárosi lakásépítésben,melynek "ára" az adott évre, átadásra tervezett lakásszámtdl való elmaradás lett. Az OTP pénzintézetként a fizetőképes keresletet kielégítő számban és árszinten megvalósuló lakások megépítésében érdekelt. így az általa reálisnak ítélt költségszinten felül nem építtett, mivel nem tudná értékesíteni. Ha az elkészült épületek ezt a költség- és árszintet meghaladták és értékesítési gondok jelentkeztek a fővárosi lakásépítés naturális előirányzatainak teljesítése érdekében a lakások tanácsi kijelölésű értékesítésre kerültek, /pl. Káposztásmegyei ltp./ Mindezek a módosítások a beruházások előkészítését, a kivitelezők felkészülését nehezítik, s olyan költségnövelő tényezők, amelyek hatása egyértelműen nem vagy csak nehezen kimutatható. Tettenérhetőek azonban ezek a tényezők például a késedelmes megrendelések, tervszolgáltatások és ármegállapodások adataiból. Ezen a területen 1980-81.évek óta javulás következett be /3.sz.melléklet: PM. vizsgálati adatok 1986./, hatásuk azonban a vizsgált időszakban is tapasztalható a kivitelező szervezeteknél. A kivitelező szervezeteknél szerzett tapasztalatok A vizsgált kivitelező szervezeteknél szerzett tapasztalatok azt mutatják, hogy a lakásépítési tevékenységgel kapcsolatos vállalati, szövetkezeti költségek még a nettó építési költségek növekedését is meghaladják. Ebből következően a lakásépítéssel foglalkozó fővárosi kivitelező szervezetek jövedelmezősége egyre alacsonyabb, sokuk a vizsgált időszakban veszteségesen gazdálkodott. Az alacsony jövedelmezőség részben a lakásépítés maximált árformájával hozható összefüggésbe, mivel a beruházók a kivitelezők ráfordításainak az előírt költségnormákon felüli részét nem, vagy csak részben térítették. Ilyen ráfordítóTi i | ______________________________________________________________________________ ÍSlfe’
