1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
489
> . . 1. top i tt- 6 átcsoportosításokat, autóbuszoztatást, szükséqtantermek igénybevételét . Lényegében azonban a VI. és a VII. ötéves terv során ahol feszültségeknek tartós alapjuk volt és ahol uj lakótelepek épültek, fejlődött az iskolahálózat. Ez alapozta meg, hogy a demográfiai hullám ellenére javult a váltakozási arány. 1981-ben a váltakozás aránya 29,9 % volt, ma 7,8 %. Ez a viszonylag ked- vező kép azonban naqy szóródásokat mutat egyes iskolákban a teljes egy műszakos oktatástól - a teljes váltásig. /5.sz. táblázat/ j k Sajátos hátrányt alakíthat - és alakított is - ki a hiányok kiküszöbölésére törekvő "modern", gazdaságosság látszatát keltő igyekezet az úgynevezett "mammut-iskolák" létesítésével. 1981-ben 22 olyan iskolánk volt, ahol a létszám az 1000 főt mea- haladta, ma 38 van. Időközben 10 iskola létszáma 1000 alá szállt, de helyébe 26 uj keletkezett. Idővel ezek eny részének létszáma is 1000 alá csökken. Minden pedagógiai tapasztalat egybehangzóan mutatja a túlzottan nagy, alig áttekinthető, emberi léptéket meghaladó iskolák súlyos gondjait a jó atmoszféráju nevelő iskola megteremtésében./6.sz. táblázat/ Bár az eredményes pedagógiai munka fontos feltétele a taneszköz, ebben a tekintetben lényegében nagyobb az egyöntetűség, mint a feltételek más elemeiben. Még azt is elmondhatjuk, hoqy a taneszközök legújabb nemzedékének termékei, a számitógépek, video- berendezések kiegyenlítettebb terítésben vannak jelen az egyébként igen egyenlőtlen hálózatban mint a hagyományos eszközök. Bizonyos persze, hogy ebben szerepet játszott az előző évek társadalmi támogatása is a tudatosan tervezett fővárosi irányítású ellátás mellett. Az iskolai hátrányok kialakulását vagy visszaszorulását iqen nagy mértékben befolyásolja a pedagógus ellátás, a képzettségi szint, a továbbképzés lehetősége és a részükre nyújtott szakmai támogatás. m f [ | _ ro te
