1988. január 13. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

490

I

i

J- 7 Az elmúlt másfél évtized fővárosi közoktatásoolitikai jelleg- zetesséqe volt, hoqy állandóan jelen volt a pedagógus hiány, a képesítés nélküliek alkalmazásának kényszere, a nvuqdijjo- qosultak szolgálatba tartásának szükségessége. /4.és 7.táblázat/

Minthogy a képzett és tapasztalt munkaerő eqész hálózaton belüli racionálisabb mozgatása, egyenletesebb elosztása az alkalmazási szabályok miatt a tanácsi szakigazgatási szervek számára lehetetlen, a legnehezebb objektiv helyzetű iskoláknál halmozódtak föl a legnagyobb pedagógus ellátási problémák is.

Az irányítási és a káderpolitikai előrelátás azonban a legne- hezebb helyzetű iskolák, az uj nagy iskolák élére tapasztalt, rátermett vezetőket állitott, a szakigazgatás és a szaktanács- adás ezen iskoláknak adta a legnagyobb segitséget és a helyi, kerületi, központi továbbképzés megpróbálta a képzésbeli fogyatékosságokat itt csökkenteni.

Az általános iskoláról adott előbbi helyzetkép már bizonvos fokig tartalmazta az eddig megtett lépések, intézkedések, törekvések bemutatását is.

Ezeket is összefoglalva a következőket mondhatjuk:

Noha az iskolák munkája szinvonalbeli különbségei mögött álló alapvetően társadalmi eredetű okok az iránvitás eszközeivel nem szüntethetők meg, a birtokunkban álló eszközrendszert megfelelően használtuk föl a kedvezőtlen külső tényezők nyers érvényesülésének tompítására, a kedvező hatások erejének fokozására: ’i- az iskolaénitési, bővitési program csökkentette a területi feszültségeket, az átmeneti intézkedések tompították az ellátás rövidebb ideig ható kiéleződéseit,- a pedagógus ellátás javitása érdekében kezdeményezéseket tettünk az MM-nél képzési kapacitásuk növelésére, e célra épületeket adtunk át, átmeneti képzési formákat segítettünk megteremteni, megkezdtük a pedagóqusok átképzését a legégetőbb hiányt mutató szakáqakra,

(f3o

I |

, — - — ----te

, top

I