1987. november 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
294
i A válaszok többsége alátámasztotta az MT előterjesztésben megfogalmazottakat. A jelenlegi centralizált forma helyett, a kerületi sajátosságokhoz jobban alkalmazkodni tudó decentralizált szervezeti rendszert javasoltak létrehozni. A szervezeti megoldástól függetlenül a kerületek javaslatuk megtételekor jelezték, hogy a feladat átvételének jelentős pénzügyi kihatása van, melyhez állami támogatás is szükséges. A kerületi tanácsok szervezeti javaslatai A lakossági igények jobb kielégítése érdekében a kerületek négyféle szervezeti javaslatot vetettek fel: (ezek között néhányan többféle megoldást is jónak tartottak) 1./ A "FAMÍLIA" Rendező Intézet szeivezeti formájának változatlan meghagyása mellett foglalt állást 9 kerület, ebből négy kerület a munka minőségi továbbfejlesztését javasolta. Véleményük szerint az intézet eddigi munkája elismerésre méltó. Előnye: 10 éve működő szervezet. Ezidő alatt létrehozták a működéshez szükséges tárgyi, technikai feltételeket. Művészeti anyagaik jól használhatók. A szolgáltató partnerekkel az Intézet kapcsolata kiépített. Javasolták, hogy a tevékenység továbbfejlesztéshez biztosítani kell az intézet számára a szükséges személyi, tárgyi és pénzügyi feltételeket. Hátránya: a "FAMÍLIA" Rendező Intézet - pozitív működése ellenére - centralizált szervezete miatt nem képes szoros kapcsolatot kialakítani a helyi társadalmi szervekkel, üzemekkel vállalatokkal. A lakosság változó igényeire nem tud elég gyorsan reagálni. 2./ Önálló kerületi intézmény létrehozásában látja a továbbfejlesztés útját öt kerület. Ez a kerületi tanács által létrehozott önálló gazdálkodású, speciális maradványérdekeltségű költségvetési intézmény lenne, amely végzi a díjtalan alapszolgáltatásokat, valamint díjazás ellenében külön szolgáltatásokat bonyolít le. Előnye: egy kerületre kiterjedő szervezet, mely a helyi erőforrásokat ismerve, azokat jobban ki tudja használni. Szorosabb kapcsolatot tud teremteni a kerületi társadalmi szervekkel, társadalmi munkásokkal a szervező munkát erősítheti (pl. névadók szervezése). Közvetlen kapcsolatba kerül a lakossággal, szolgáltatásait a lakosság igényei szerint továbbfejlesztheti (pl. egyéni családi ünnepek, mint házassági évforduló, eljegyzés, születésnap, állampolgársági eskü, gyermek- megőrzés) . Figyelemmel lehet speciális kerületi sajátosságokra és ehhez megfelelő szolgáltatást alakíthat ki (pl. nemzetiségi lakosság részére kétnyelvű szertartás rendezése). Könnyebben reagálhat olyan kerületi eseményekre, melyekre egy centralizált szervezet nem képes (pl. iskolai, vállalati ünnepségek, ballagások). Hátránya: e szervezeti forma kialakítása és működtetése a négy változat közül a legnagyobb költségkihatással jár (bér, helyiség, működési költségek). 0h i __________________________________________________________________________________________________ ( í- 2 -
