1987. október 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
297
1- 37 és az eocén korú mészköves üledék, amelyek a Gellért-he- gyet dél, délkelet felöl határoló vetők mentén nagy mélységbe zökkentek le. A pesti oldalon e közetek 1000 m körüli mélységben helyezkednek el. A fiatalabb korú oligocén képződmények /agyag, homokos agyag, homok/ már a Duna mindkét oldalán jelentkeznek, a budai oldalon helyenként a felszinen, mig a pesti síkságon az ős-Duna pleisztocén korú szemcsés üledékei alatt. Az oligocén kor után a budai hegység területe kiemelkedett és elkezdődött az oligocén képződmények lepusztulása, mialatt a pesti síkságon miocén korú rétegek /agyag, bentonitos agyag, bentonitos homok, tufa/ rakódtak le. A különböző földtani eseményeket követően az olgiocén és a miocén kőzet felszínére az ös-Duna által szállított szemcsés rétegek rakódtak le, amelynek során a mai állapothoz hasonló morfológia és földtani felépítés alakult ki. A vonalvezetés geotechnikai adottságai A 4. metróvonal I. szakasza által érintett területek eltérő földtani felépítésének megfelelően, az adott szakaszt 4 geotechnikai egységre oszthatjuk fel:- Bártfai utca - Budafoki ut /budai oldal/;- Gellért tér - Sóház utca /Duna alatti átvezetés/;- Sóház utca - Muzeum utca /Kálvin tér és környéke/;- Muzeum utca - Dózsa György ut. M í | »». a# — — _
