1987. augusztus 26. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
75
—_ — r "1 + ■ ■■ , *m .<> ■'■■300 I I d 12 A hatósági munka színvonalának emelése érdekében a Tanács határozata alapján a VB intézkedési tervet készitett. A Fővárosi Tanács legutóbb az 1986. februári ülésén tárgyalta meg a fővárosi hatósági ügyintézés helyzetét az elfogadott feladatterv tükrében. Budapest Főváros Tanácsa a fővárosi hatósági ügyintézés helyzetét összességében úgy értékelte, hogy annak színvonala az elmúlt években csekély mértékben növekedett, a tanácsi hatósági jogalkalmazást túlnyomó többségében törvényesség jellemzi - az országos tapasztalatokat is figyelembe véve - az előrelépés kimutatható, de nem elégséges. Továbbra is gondok vannak a lakásügyi, műszaki, gyámhatósági igazgatásban, az eljárási határidők megtartásában, a végrehajtási eljárások pedig sokszor hosszadalmasak, erélytelenek. A feladatokat a 2/1985.számú TKB állásfoglalás alapul vételével határozta meg, egyúttal felkérte a kerületi tanácsi szer- ^ veket, hogy a hatósági tevékenység helyzetét értékeljék, munkájuk során az elfogadott feladattervet hasznosítsák, s a fe1 ladattervben meghatározottak figyelembe vételével állapítsák meg a helyi feladatokat. A tanácsi hatóságok alapvetően törvényes munkáját a statisztikai mutatók is bizonyítják, amelyek egyúttal jelzik a hatósági munka főbb tendenciáit, egyéb hiányosságait is. Az adatok szerint az ügyforgalom 1983-hoz képest ugyan csak minimális mértékben emelkedett, az 1976-os viszonyított növekedés viszont mintegy 25 %-os, amely döntően a kerületi tanácsoknál jelentkezik. A fellebbezések száma, illetve aránya évről-évre szinte azonos, az első fokú határozatok 5-5,4 %-a ellen élnek fellebbezéssel. A jogorvoslati eljárásban valamelyest nőtt az első fokú döntést helybenhagyó másodfokú határozatok száma /1983— bán 63,4 %, 1986-ban 65,2 %/. A megsemmisítés körén belül az ügyek mintegy kétharmadában érdek- és nem jogsérelem miatt volt szükség beavatkozásra. A jogszabálysértések főként az ügyintézési határidők túllépéséből, az anyagi jogszabályok nem kellő ismeretéből, illetve a tényállás nem megfelelő tisz- j tázásából fakadtak. A szakigazgatási szervek egyre több alkalommal élnek a "hallgatás" Áe-ben biztosított lehetőségével. / Törvénysértő tendencia nincs. Ilyet sem az állampolgári bejelentések, sem az ellenőrző szervek tapasztalatai nem jeleztek. Tudatos törvénysértés is ritkán fordul elő. A jogszabálysértések oka leginkább felkészületlenségben, gyakorlatlanságban, esetenként felületességben, figyelmetlenségben, bürokratikus hozzáállásban található meg. Nem nagyszámban, de érzékelhetően korrupció, protekció, kijárás következtében is születnek törvénysértő határozatok. Az ügyintézési határidők betartása - a hatósági statisztika adataival szemben - a gyakorlati tapasztalatok szerint lényegében nem javult, mind az első fokú határozatok meghozatalánál, mind a jogorvoslati eljárásban - becslés alapján 10- 12 % között mozog. A statisztikai adatlapokra épülő adatszolgáltatás szerint ez 1986-ban a kerületekben csak 0,9 % volt, de ez az adat az adatszolgáltatás hiányosságai miatt nem te75 I | ...............................................................
