1987. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
24
; • j f ~ 9 ~ Az egészségkárosodással, ezen belül különösen a tartós egészségkárosodással született gyermekek száma hosszabb időszakra visszatekintve növekvő. Bizonyos hányaduk gondozása, nevelése családban történik, azonban igen jelentős azoknak a száma, akik egészségügyi gyermekotthonban élnek. A kiskorúak közül mintegy 60 ezer fő /12 %/ tartozik a gyermekvédelmi szervek fokozott figyelmének, gondoskodásának körébe. 1985. végén 5400 volt a fővárosban az állami gondozottak száma, ami megegyező az öt évvel korábbival. Az állami gondozásba vétel az akut problémákat megoldja, azonban a családi háttér nélkül felnövő fiatalok később igen nehezen illeszkednek be a társadalomba, egy részük a hátrányos helyzet további hordozója lesz. A fiatalkori bűnözés sokrétű és szoros kapcsolatban áll a társadalmi-gazdasági tényezőkkel. Hátterében gyakran állnak morális tényezők, így a válásokat megelőző, vagy azt követő személyi, családi problémák, a kedvezőtlen környezeti ráhatások, valamint a kisebb közösség törődésének hiánya mind bűnözést motiváló tényező lehet. Bűncselekmények miatt 1981-1985. években 4535 fiatalkorút ítéltek el, számuk és arányuk növekvő. A munkaképes korúaknái tapasztalható hátrányok nagyrészt akkor jelentkeznek, amikor valamilyen egészséget károsító ok miatt az addig aktív kereső tevékenységet folytató személy megváltozott munkaképességűvé válik. Számuk jelenleg a munkaképes korúakhoz mérten 10 %-ra tehető. Közülük 4-5 % az, akiknek a munkavállalása eredeti munkakörében, szakmájában csak a munka- feltételek módosításával oldható meg, illetve eredeti képzettségüktől eltérő munkavállalásra kényszerülnek. A budapesti munkáltatók döntő hányada foglalkoztat megváltozott munkaképességű dolgozót, azonban ezek többsége nem igazán rehabilitációs munkahely. Azok, akiknek a foglalkoztatása sem az eredeti munkahely, sem a tanács segítségével nem oldható meg, és rokkantsági nyugdíjra sem jogosultak, rendszeres, vagy átmeneti szociális járadékban részesülhetnek. A munkaképes korúaknái fellelhető hátrányos helyzetek vizsgálhatók a tanácsoknál nyilvántartott lakásigénylők körében is. A gyermekes igénylők 3 %-a 3 és több gyermeket nevel, akiknek túlnyomó többségénél az egy főre jutó havi jövedelem 2500 Ft-nál kevesebb. További hátrány, hogy ezen igénylők 59 %-ánál a lakás egy főre jutó átlagos alapterülete 6 m2 alatti. | Zh- — — ~ - | |-----—---x~
