1987. július 1. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

25

, . .... :aa&

: ' I

j- 10 Az egy főre jutó jövedelem kritikusan alacsony szintje az összes lakásigénylő 43 %-ára, kb. 27 ezer családra jellemző, akik közül több mint 20 ezren nem rendelkeznek önálló lakással. E családoknak nincs lehetőségük olyan jövedelem felhalmozásra, amellyel lakáshelyzetüket önállóan oldhatnák meg.

A nyugdíjas korúakon belül emelkedik a 70 évesek és idősebbek száma, akik fokozott gondoskodásra szorulnak, egyrészt a családi közösség, másrészt a társadalom részéről. Többségük (közel 130 ezer fő) egyedül él, ezen belül a 70 éves és idősebbek csaknem kétharmada nélkülözi a segítő családi hátteret.

1.5. A lakosság lakáskörülményei és szociális ellátása —

A lakosság szociális ellátása a több középtávú tervidőszaki dinamikus városfejlesztés eredményeként javult. A főváros szocialista szervezetei kommunális beruházásokra (egészségügyi,-kulturális, szociális és lakásberuházások) az 1981-1985. években összesen több, mint 54,7 milliárd forintot fordítottak, amiből 37,4 milliárd Ft volt a lakás, valamint az egészségügyi és szociális beruházások ráfordítása. Ez utóbbinak 66 %-át lakásépítésre,

25 %-át az egészségügyi ellátás fejlesztésére, és 9 %-át szociális beruházásokra (szociális otthonok, idősek klubja, munkásszállás, üzemi konyha, szociális foglalkoztatók) használták fel.

A tanácsok részesedése a szocialista szektor összes lakásberuházásából 92 %-os volt, a szociális beruházásokból 32 %-os. A lakosság magán beruházása is igen jelentős volt a VI. ötéves tervidőszakban 25,1 milliárd Ft- ot tett ki, ami döntő részben lakásépítésre irányult. A szocialista szervezetek az V. ötéves tervidőszakhoz viszonyítva mind szociális, mind lakásberuházásaikra (folyó áron) csökkenő összeget fordítottak, a lakossági beruházások ugyanakkor több, mint 2,5-szeresére nőttek.

Az elmúlt két középtávú tervidőszakban közel 160 ezer lakás épült, ezen

belül 1981-1985. között 74,4 ezer db. Az állami lakásépítés száma és aránya erősen csökkenő. Míg az V. ötéves tervidőszakban a lakások több mint kétharmada állami erőforrásból valósult meg, az 1981-1985. években arányuk már csak 46 % volt, ezen belül 1985-ben nem érte el a 40 %-ot.

/ST | Y : ;

. „ — — — - — t