1987. június 11. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
68
* '.SS9P ♦ i IV/9/I.fz. ?"ellé.hlet- 1 Javaslat a lakások nem lakás célú felhasználásának megakadályozására vagy csökkentésére. Lakás nem lakás céljára történő igénybevételére - lakásalap védelmére szolgáló garanciák (lakáspótlási kötelezettség) mellett - 1950-től vad a jogszabály lehetőséget. Ennek alapján évente (1984-ig) átlagosan 60 lakás került - döntő többségében - iroda céljára kiutalásra. A helyiséggazdálkodásról szóló - 1984. októberében hatályba lépett - jogszabály a korábbi rendelkezésekhez képest, bővitette azon közérdekű célok körét, (pl. kulturális, szociális, egészségügyi stb.) amelyek megvalósításához állami lakás - lakáspótlási kötelezettség mellett - igénybe vehető. A könnyítés ellenére évente 40-50 lakás igénybevételére kerül csak sor. A lakáspótlási kötelezettség az igénylőt terheli, amely'választása szerint ^ • történhet: uj lakás felépítésével; nem lakás céljára használt helyiség lakás céljára történő átalakításával; uj lakás felépítéséhez szükséges pénzügyi fedezetnek a tanács részére történő átadásával. A Fővárosi Tanács elnöke - a helyi lakásviszonyok figyelembevételével - a lakosság alapellátását szolgáló közösségi létesítmények elhelyezése esetében a lakáspótlási kötelezettség alól felmentést adheí. A felmentés megadására évente átlagosan 3-4 esetben kerül sor. Az igénybevett állami lakások túlnyomó részét - épitési engedély alapján a felhasználás céljának megfelelően - átalakították; eredeti funkciójuk megszűnt. Ezek ismételten lakás céljára történő igénybevételét a jog■ szabály nem tilja, azonban ebben az esetben számolni kell a jogszerű használó kártalanításával és a visszaalakítás költségeivel. Az ezekkel járó anyagi terhek kétségessé teszik az állami lakásalap ilyen áron való növelését. Lényegesen több azon állami lakások száma, amelyekben ipari vagy kereskedelmi jogosítványhoz kötött tevékenységet folytat a bérlő, vagy a bérlő részvételével működő gazdasági szervezet (GMK, POF). A kisiparról, a magánkereskedelemről szóló törvényerejű rendeletek, illetve a telepengedélyezés rendjéről szóló jogszabály nem írja elő a lakások ilyen tjellegű felhasználásánál a lakásügyi osztály és a kezelő szerv előze- ' tes hozzájárulását. Indokolt lenne lakáson gyakorolt ipari vagy keres■ kedelmi tevékenység esetén e szervek előzetes hozzájárulását kötelezően ő .. előírni. Az állami lakásalap védelmét segítené elő, ha a használó a lakás (lak- " rész) más célú használata esetén nem lakbért, hanem helyiségbért fizetne (800.- Ft/m2). Állami lakások más célú igénybevételére úgy is sor kerül, hogy például ► vidéki vállalat az IBUSZ, CüOPTOURIST-től fizető vendéglátásra (szállás) veszi bérbe a lakást, de azt ténylegesen - burkolt formában - nem ■ lakás céljára (.irodának) hasznosítja. Az ilyen hasznosítás időtartama alatt a használatba adó - progresszív - bírságot fizessen, melynek alapja az érintett lakásra megállapított lakbér és az ugyanilyen alapterületű helyiségek bére (iroda 1200.- Ft/m2) közötti különbözet. 1
