1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
88
* ’ *' " i i d - 62 7. Egyéb ni rl erei emlő tényezők 7.1 Városszerkezet, t elépülés fejlesztés 7.1.1 A meglévő városszerkezet jellemzői /"• idanesti Agglomeráció Regionális Rendezési Tervé 191? - rószintek/ As elmúlt 15 évben /197o-35/ a budapesti agglomeráció fejlődésének város történeti léptékben le jelentős folyamata zajlott le. Ez Budapesten és as övezeti települései: nagyobb részében a városépítés ütemének rendkivüli mértékű gyorsulásában és a beépített területek bővülésében nyilvánult meg. A városépítés célja a korábbi évtizedekben felhalmozódott elmaradások mérséklése, de ugyanakkor a folyamatosain növelővé tá.rsadalrai igényelnie): - a gazdasági lehetőségektől függő mértéiül - kielégítése volt. Az időszak első felében az igényel: nagyobb része inkább mennyiségi tipusu volt, majd a későbbiekben - egyre szélesebb körben - minőségi jellegzetességekkel egészült ki. As időszak utolsó éveiben, a VI. ötéves terv második felében Budapest népességnövekedése meg- „ , szűnt, az övezet növekedése pedig jelentősen mérséklődött./öveset=a fövtároc közvetlen vonzáskörzetébe tartó::! települések összessége/ ■’ ■— As agglomeráció településszerkezetét a területfelhasználás alapvető elemei /lakó-, ipari és zöldterületek/ elhelyezkedése, a beépítés intenzitásának változása és a különböző nagyság- rendű központok eloszlása, egymáshoz és a környezethez viszonyított helyzete és kapcsolatai határozzák meg. A településszerkezet !dalalailá.sát, fejlődését befolyásolja a domborzat és a vízrajz, valamint a közlekedés gerinchálózata. Budapest lakóterületeit az alacsony lalcsürüsógü területek nagy kiterjedése jellemzi. A bal- parti oüriin beépített zsúfolt városmagot - elsősorban a sugárirányai főútvonalai: közötti területeken sok helyütt laza, ccaládiházas övezet veszi körül, ezt követi az egykori elővárosok jórészt kicvárosias övezete, majd egy ujabb laza ccaládiházas övezet. Ezt a gyűrűs szerkezetet erősítették az ujabb lakóterületek is, amelyek korábban a bolső ccaládiházas gyürü elavult, nagyrészben még üres területein, majd a megnövekedőit város szélén, egykori mezőgazdasági területén és a peremkerületek átépülő központjaiban létesülte!:. A sugárirányú ut és vasútvonalak mentén lévő környéki települése!: lakóterületeinek fejlődését túlnyomórészt a ccaládihá- zas területek növekedése jellemezte. \z inari területek a városközponttól északra és délre a Duna és a vasútvonalai: mentén /Gbud;., ?ilatorigá.t, Budakalász, Szentendre, Angyalföld, Újpest és Dunakeszi, illetve Ferencváros, les tereséből, Csepel és Szigetszentmilclós, Lágymányos, Albertfalva, Ludafok és Százhalombatta/ ) és délkeleti irányban /Kőbánya/ alalmltal: Isi, és - néhány kivétellel /pl.XVI.kerület/ Hanfogr ; lalás telep - ugyanitt fejlődtek a közelmúltban is. > / A nagyid.térjedésü, de lényegében egyközpontu fővárosban a lakosság ellátáséban mutatkozott területi aránytalanságok kiküszöbölése érdekében az 1971.évi általános rendezési terv alapján többfokozatú központrendszer kifejlesztése kezdődött meg. Hagyományos közlekedési csomópont körül lényegében befejeződött a dél-budai városrészközpont építése, újkeletű közlekedési csomópont körül épült as őrs vezér téri városrészközpont. A régi perenkeriileti, illetve elővárosi központok továbbfejlesztésével épül Óbuda, Újpest, Kőbánya, Rákoskeresztúr, Kispest, Fosterzsébet és Csepel központja. Az övezetben "zontendre, Dunakeszi, Kerepestarcsa, Pécel, ' őzigetczentmiklós, Százhalombatta, Érd és Budaörs területén alakultak ki a közép- és részben a felsőfolai ellátás intézményei. Az elmúlt 15 év alatt Sudancat ■■.é-ipssóze 2,6 ,A-!:c.l növekedett, de ezen belül a népesség területi megoszlása ezt messze meglio.ladó mértékben változott. A központi fekvésű kerületekben a népesség 31,4 Ykal csökkent, annak ellennére, hogy a lakások száma lényegében változatlan maradt. f : y .—É/í * V i*’ -
