1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
89
» m ■-*»» *ű>mm i i 3 - 63 1 budai oldal népessége 2?,7 növekedett, uert as itt létesült nagy lakóteleiteken felül folytatódott a zöldövezetek telkes lakóterületeinek intenzív beépülése is. fi A pesti oldal peremkerületőiben a népesség 16,1 /-kai növekedett. Enne): oka néhány nagy lakótelep építése, valamint számot tevő család ihá.n és kisebb mértékű társnőhöz—'pit-'s volt. 7.1.2 "oss-nt/vti re-’dczésl Javaslat nP-b.y fő irányelve /Budaposti Agglonoréci 5 Meg..vend. 1 erve XnE;! A budapesti agglomeráció települési rendszerit a decentralizálás irányában szükséges tov-"bbfeilleszteni. Ezt a követelményt a tér/ a ’áilö.iböző fokozatú ’ .'ü-pomtok sűrűbb elhelyezésével és a yzorepkörö): települések közötti fokozottabb megosztáséval oldja meg, mérsékelve ezáltal a fő- - városnak az agglomeráció középfok”, ellátásiba-, letöltött szerepét, csökkentve az. övezet fé.vá•» roara utaltságát. Ennek érdekébe” bővíteni javasolja et övezet .középtávú funkciókkal feli-uházott településeinek körét. tt. budapesti agglomeráció településreudzzerének váré1-, igy a Iríllönböző fokozatú központok és. ___ int ér. mony hálózat összhangban fej1 .esztendő térbeli rend', sere alkotja, melynek szervezője a közlekedési hálózat és annak csomópontját. '■ <alapján az agglomeráció központi magból és olyan szektorokból tevődik össze, amelyek legyező alakban 1ávolodva egyre szélesedő cs a határaikban egymást átfedő körcikkeket alkotunk. A budapesti agglomeráció telepillécreids-er-ér.alepve tó és gyökeres változására, átstrukturál ódá- 1 túra as ezredfordulóig nem lehet, számítani. Várhatóan a jelenlegi csorkénét fog továbbfejlődni, számottevő funkcionális vál torért a be Is 5 váró:, részek rehabilitációja, ős az. ipar és raktárt íte- , 1 építések, a középfoka központi települ ések körének b őyülése fogja okozni. A funkcionális kapx csolatoi. - a közlekedési hálósat kör- illetve brr’ Air’nyu elemeinek fejlődésével összhangban v egyre nagyobb területre terjedne!: <s egyre hornyolnitabbaltícú válnak, ugyanakkor az utazási távolság /ill. idő/ csökkenthető, .itt la!~í-területe' tervezésénél meghatározó szempont olyan területi feltétele!: kialakítása, hogy a mennyiségi lakáshiány a hosszutávn időszakban megszűnhessen ós ennek kapcsán párhuzamosan megvalósulhasson az avult városrésze!:, illetve településrészek fokozatos rehabilitációja. A lakóterületein* csak mérsékelten indokolt bővíteni és er. főként a hosszutávn tervidőszak első felében szükséges. A népessé.;; ok a budapesti agglomerációba történő koncentrálódása a 70-es évtizedben mérséklődött. A lakónépesség száma 19?o és 3o között 120 ezer fővel /15,5 /-kai/ nőtt. 193o-83 között a növekedés üteme tovább csökkent, ebben az időszakban 19 ezer fővel /0,3 .E-kr.l/ gyarapodott N \ 1 a népesség. fi- ’ífí A budapesti agglomeráció hosszutávn fejlesztési koncepciója szerint az agglomeráció népesedési folyamataiban a korábbiaktól és az országostól eltérő előirányzatokra ):ell számítani, ennek I:övetkeztébon 2000-ben a budapesti agglomeráció lakónépessége az 1930-as szinten várható. A hosszutávn időszakban a népesség Po-l?o ezer fős csökkenésével, az agglomerációs övezetben , mintegy 75 ezer fon népességnövekedéssel kell számolni. A legmagasabb lalxürüzégü térségekbe/. nagymértélül csökkenés, az alacsony la.kr.ürüségü térségekben viszont növekedés várható. Budapes- • tor. a népesség elsősorban észa!mi irányban növel©zik. A lakásállomány a pesti oldal peremkerületeiben bővül a legnagyobb mértékben. A lakássürüség növekedését /hektáronként 4,1 lakás/ eredményezi elsősorban a meglévő családiházas területek leépítése, ill. intenzivebbé való átépítése a ÜV-EVIII. kerületben. A meglevő lakóterület teI ff 1 : ^pppppew——------- I _ - l
