1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
77
i .. •• • - i ■, jí * ^ j - 51 - i 6.2.12 Az alagút műtárgya A lüzúti alagút keresztmetszete az alagút rendeltetésétől függően különböző átmérőjű kör- szelvény. Az egyirányú kétsávos ulagútban 0,2 m átmérővel fér el a 3,5o m magas közúti űrszelvény,mig a kétirányú megoldáshoz 0,9 m átmérő szükséges. A pajzsos zárt építésű teclinológia uz agyagban vasbeton vagy öntöttvas blokkok beépítését teszi szükségessé, mig a Várhegy alatt a márgában a blokkok elhagyhatók, és a szerkezet lövőit betonnal építhető.. A rnütárgyalc folszinro kivezető ozakaszai nyitott épitési móddal készülhetnek, talujvizszint alatt résfalakkal határolt, a kismélységü szakaszon dacolt munkagödörben. A felszínhez közeli pajzshatds tc.lnjozilárditást te3z szükségessé egyes változatokban, ahol épületek alatt kell elhaladni, /pl. a József Attila utcai szakaszon/. Tekintettel arra, hogy ilyen műtárgy tú’gyarországon még nem épült /a metró csak 5,5 m átmérőjű ozelvénnyel készül/, a megvalósításhoz még számos technikai éa tecluiológiei feladatot kell megoldani. A legjelentősebb a pajzs kérdése. Jelenleg a metró felszínről épül és ennek folytán működőképes pajzs nincs hazánkban. /A metró pajzsa az átmérő oltórése miatt amúgy sem lenne használható./A kivánt épitési sebesség - 3-5 m naponta - csak gépi pajzsosai érhető el, melynek beszerzése 5oo millió Ft körül lehet. Ez a sebesség szükséges uhhoz, hogy az alagútfej test 1,5-2 év alatt cl lőhessen végezni. Kézi működtetésű, úgynevezett gyulogpujzo caalc mintegy o,5 m-e3 haladási sebességet tenne lehetővé. Egy ilyen y pajzs rendkívül olcsón elkészíthető, de az épitési idő 5-6 évre hosszabbodna meg. •' Az alagút szellőzését egyirányú forgalom esetén egyszerűen, külön szellőző aknák és cso.tornák nélkül az alagút szelvényében olhclyozott ventillátor láncolattal ki lehet alakítani. E megoldás nagyon olcsó, de teljesitménye és hatásfoka a szél irányától függ. Kétirányú alagút esetén a szellőzéshez feltétlenül külön aknákra, szellőző gépházakra, befújó és elszivó csatornákra is szükség ven. 5,2.2. A:: átkelési körülmények javít<3át elóscritó egyéb javaslatok C.2.21 Fortalonsuorvc-ási feladatok és int <zkndésok A főváros tradicionális főközpontja, a Duna és a Kiskörút vonnia közé eső történeti városmag fejlődése során strukturálisan háromféle rendeltetésű területre tagolódik: , r* I®*4'- a kereskedelmi- idegenforgalmi jellegű városrész, a József A.u. és a Kossuth I.u. között, . - ettől délre az egyetemi ás lakó jellegű, ill. $- észalcra az Igazgatási jellegű városrész. A "Budapesti agglomeráció regionális rendezési terve", és a "Budapest és környéke közlekedésfejlesztési terve" a jelzett funkciók mindegyikének továbbfejlesztését tűzi ki célul. A közigazgatásilag az V.kerülettel azo'os Belváros kereken 2 Icm2 kiterjedésű, lakosainak száma mindössze 52.ooo, mégis itt található a főváros legtöbb munkahelye: llo.ooo. Átlagos egyidejű nappali lélekszáma, kiemelkedő kereskedelmi- és ügyfélforgalma következtében megközelíti a napi fél milliót. Egyidejűleg igen nagy a teherszállítási és rakodási igény. Súlyosan zavaró tényező, hogy a belváros teljes területén még mindig sok nagykereskedelmi raktár is található. A túlzottan koncentrálódott belváros tehermentesítésének koncepciója a 70-es évtized elején rögzítődött és a főváros szerkezetének, adottságainak legjobban megfelelő, korszerű városrészközpont-rendszer kialakításával oldható meg. E koncepció azóta a megfelelő programokban realizálódik. Bár a főközpont a jövőhon is a Belváros marad, tehermentesítésére 11 városrészközpont épült, ill. épül lei az ezredfordulót": . i 77 w -----------------------------------------------------•------------------------------, f ;-min— o ÁWM0 te »#*
