1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
76
' • ' — X— » . ■ i ■ i» i i- 50 A főhálózati /3ajcsy-Zsilinszky úti/ kapcsolata!: forgalma 6oo-7oo E/h-nál nőm lehet nagyobb, a belső mellékutcákon keresztül kb. ugyanakkora forgalom lebonyolítása tételezhető fel. így a 2x2 sávos alagútpár a lényegesen nagyobb kiviteli költségei: ellenére rosszul használható ki, mert az alagutak folyópálya-szakaszának átbocsátóképessége jóval felülmúlja n jobb és bnlparti csomóponti kapcsolatokon lebonyolítható forgalmat. HriS'-ii rvérost A Krisztina-város- Engels téri két forgalmi sávos, egyirányú mélyulagút / 44/a.ábra/ a jelenlegi várhegyalagút mellett indulna 03 a Buda felé egyirányúsitott Iánchid-vJ- ri alagút párja lenne. Az Attila útnak és a Krisztina körútnak a Dózsa Cyörgy tér és a Miké utca között inár régebben felvetődött egyirányúsitáoa önmagában is növelné uz átbocsátóképességet. A két út között meglévő mintegy 3 méteres szintkülönbséget kihasználva a Mészáros u. 03 a Krisztina körút Pest felé huladó forgalmú az Attila útat felüljárón keresztezve haladna be az új alagútbc. /Épülettömb bontása ozüksé- gos./ A Józoef Attila utca kétirányú marad, 3+1-es 3ávelrendezé3sel. A pe3ti oldalon az alagút két önálló rámpában végződnék, melyek egyike u Népköztársaság úti cső- " _ t móponthoz, a másik pedig keresztezésmentesen a Harmincad utcába vezet, ahonnan u Belváros minden pontja kedvezően elérhető. E változat hátrányai:- A felszínen és a Duna-hidon vezetett egyik, és az új alagútban elgondolt másik irány közúti kapcsolatait szükségképpen nem lehet egyformán megoldani; egy ilyen "aczirnotriu" viszont forgalomtoclmikai és tájékozódási szempontból egyaránt hátrányos. Természetellenes, hogy a Vízivárosból ne lehessen a Lánchidra felhajtani, de az is, hogy a Krisztinavárosból ne lehessen közvetlenül a Vízivárosba átmenni.- A hátrányos "aszimmetria" a tömegközlekedési ellátottságot nagymértékben rontaná.- A itoosevclt téri közintézményeket /Akadémia, Tervhivatal, Belügyminisztérium/ és szállodákat, valamint az Akadémia utcát 03 Apáczai Csere János utcát Buda felől csak nagy korülő árán, igen körülményesen lehetne megközelíteni.- Az alagút balparti rámpáját csak az Engelo-tér zöldfelületének csonkítása árán lehetne megépíteni.- A várhegyi Alagút krisztinavárosi kapuzatát övező boópitéo nem műemléki, de feltétlenül városképi jelentőségű. Az Alagút kapuzatától délre elbontani javasolt épületek helyén keletkező tűzfalak takarására új épületet is kellene létesíteni, közvetlenül ez elé kerülne az elgondolt közúti felüljáró rámpája. Mindez a várhegyi Alagút kapuzata mellett, városkép szempontjából elfogadhatatlan helyzetet terem- , tene. Kevésbé volna kifogásolható a Kriaztinaváros-LYigelo-téri alagútnak egy olyan, alig 3oo m-rel hosszabb változata, mely a Déli pu. Márvány utcai hiúja éj a Nősei- fa \ uskó Tádé utca között kezdődnél:, éa /a Csalogány utca-Alkotmány utcai első váltó- V zattal azonosan/ bővített 2::1 sávos keresztmetszettel kétirányú forgalomra épülne. Ebben az esetben a közúti járműforgalom úgy oszlana meg, hogy a Lánchid-Várhegyi Alagút is kétirányú maradna Krisztina körút-Attila út-bolvúrosi /és viszont/ irányú forgalom és a tcljoo autóbu3zküzlelcedés számáru, mig az új alagutat a Mészáros utca, Alkotás utca, Márvány utca, Németvölgy, Orbánhegy felé /ill. felől/ irányuló belvárosi forgalom használhatná. Bármely változat esetén azonban fennáll annak a veszélye, hogy az alagútból szár- j mazó többlet forgalom a csatlakozó bóvithetctlcn balparti úthálózaton és csomópontjai bán megoldhatatlan nehézségeket okoz. fa ff I í __________________________________________________________________________{ ’ — *
