1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
29
[. . . • - - - - ' ^ ■ -m* ■ '' ' í \ r'\Y-5,’' ’ 'fiy®, 1 ’ , .fi »“• • ; 44/ '/'A:, fi. ‘ 4 i 1 i- 3 A forgalom -területi megoszlásában - amennyiben a lehetőségek a jövőben est megengedi): várhatóan egy belülről kifelé történő forgalmi átrendeződés jön létre.- Ar, északi térségben, az 1904 évben forgalomba helyezett, korszerűsített Árpád hid a forgalmi átrendeződésnek jó feltételeket teremtett. A Margit hid mentesülvén az északi városrészek közötti forgalom vezetésének feladatai alól, a Nagykörút részeként a szűk értelemben vett bein óváros hidjává vált, miközben az Árpád hid az elkövetkező néhány év forgalomfejlődéoét figyelembe véve is kedvező feltételeket teremt a térség számára. •- Az északon és délen a Nagykörút vonalával határolt középső városrész, saját forgalmi igényelt tekintve, átkelési kapacitáshiánnyal nem rendelkezik, /lásd táblásat adatait/ A hidakon megjelenő kapacitáshiány c3 a térség kedvezőtlen forgalmi körülményei abból adódnak, hogy hidjai és úthálózata a déli térség átkelőforgalmával is terhelt. E kényszert! többletterhelés alapvetően akadályozza a belső hidakat saját funkcióik megfelelő ellátásában. A belváros jelenlegi forgalmának jelentős hányada nem belvárosi jellegű, V. csupán más átkelési lehetőség hiányában halad át a belső hidakon és úthálózaton. A bel- vá.ros átkelési viszonyainak javitása - allzalnazkodván a kapcsolódó, történelmileg kiak lakúit, bővithetetlen úthálózat adottságaihoz ós igényeihez - elsődlegesen ezen növekvő részarányú, nem belsőváro3l forgalom kivonását követeli meg. Ennél: lehetőségét elősegíti az a körülmény, hogy a város fejlődésével, szerkezeti változásaival a nem belvárosi irányultságú forgalom részaránya tovább nő, mivel a belsőváros lakosszáma a jövőben csökken, miközben a nagy lakó és ipartelepi fejlesztések a lóilső város részekbe koncentrálódnak.- A déli térség átkelési helyzetét meghatározza az a tény, hogy nincs Duna hidja. A legdélibb átkelési lehetőségként rendelkezésre álló Petőfi hid sokrétű feladatánál; nem tud megfelelni. Fejlesztés hiányában itt nem jöhetett létre a Margit hid-Arpád hid formájú átrendeződés, a Petőfi hid a Nagykörút részeként a belsővárosi forgalom mellett bonyolítja a déli térség forgalmának és a távolsági, tranzit forgalomnak a vezetését is. Növelrvő átbocsátóképesség! hiányosságaival nem kivánt mértékben továbbgyűrűzve terheli a 3zom3zédos hidakat is. 4. Az átkelési helyzet alakulására haté legfontosabb tényezők a/ A motorizáció fejlődése az előzőekben részletezett átkelési gondol: növekedését fogja eredményezni. Ilivel a közúti átkelőhelyek már telitettek, a következő években a jeV lenleginél nagyobb forgalom c3ak az átkelési körülmények megengedhetetlen mértékű romlása árán kelhet át a Dunán. Alkalmazkodván az ország várható gazdasági helyzetének alakulásához, a motorizációs S m fejlődést 199o-ig mérsékeltebb, 199o és 2ooo között dinamikusabb növekedéssel figyelembe véve, a Duna hidak fővárosi igényű össz-átkelési forgalma irányonként 199o-ben 2o.ooo E/ó, 2ooo-ben 25.600 E/ó nagyságúra prognosztizálható. E forgaloranövekedés az átkelőkapacitás további három, illetve hat forgalmi sávval való bővítését követeli. b/ Az átkelési helyzet romlása irányába hat az a körülmény is, hogy az elkövetkező időszakban várhatóan több hidon kell a forgalmat jelentősen zavaró fenntartási illetve felujitási munkát végezni. A hidak állagvizsgálata lo éves periódusokra előre meghatározott időrendi program szerint történik. A vizsgálatokat követően, azok eredményeinek figyelembevételével készülnek a konkrét fenntartási és felujitási programok. j 23 i * l 1 - ___________________________________—— ---------------------„ r l _______________________ •.
