1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
30
I faj i- 4 - K • Az 1977-07-ig tartó periódus a Iiónchid 1937-re előirányzott vizsgálatával és est követő felújításával fejeződik he. A program tapasztalatai a következők:- Bár a felújítások során kisebb kapacitásnövelő beavatkozásokra is sor került, az ilymódon előrt többlet-átbocsátóképessdg csak a hiány kis hányadát pótolta.- A nagyobb felujitási munkák általában csak a hidi forgalom jelentős korlátozásával, sőt némelykor teljes kizárásával végezhetői;. Az épités idején a hidról kiszoruló forgalom a többi hidat kénytelen igénybe venni. Az azokon megjelenő többletforgalom tovább rontja az amúgy is kedvezőtlen forgalmi körülményeket nemcsak a hidakon, hanem csatlakozó úthálózatukon is. Példaként omlithetó az Erzsébet hid 1985-ös burkolatcseréje, melynek idején - a Műszaki Egyetem által végzett mérési adatok szerint - a szomszédos hidakon és a hidakat összekötő Kszak-Dél irányú útvonalakon az utazási sebesség a napi csúcs forgalmi időszakokban lo lon/h érték alá esett, időnként azonban csak 2-3 ka/h értéket ért el. Ez a tény az üzemköltségek rohamos emelkedését és a környezetszennyeződés megengedhetetlen mértékűre növekedését eredményezte.- Általában bevált az az alapelv, hogy egyszerre csak egy hidon végezhető forgalmat 1 zavaró munka, bár ez szükségszerűen kompromisszumokra kény3zeritette az épittotőt a sorrendiség tekintetében. A forgalomkorlátozással járó nehézségek e periódusban évről évre fokozódtak. Ekkor merült fel először a gondolat, hogy a következő felujitási periódus idején forgalmat tartósan zavaró munka c3ak egy olyan uj átkelőhely forgalombahelyezése után képzelhető el, amely képes helyettesitó feladatok ellátására.- A hidakat terhelő rendkívüli mértékű forgalon hatására számitani kell a fenntartási igény növekedésére, egyes elemei; /pld. útpályaburkolat/ lo éves perióduson belüli felújításának szülcségeaúgére is. A következő lo éves vizsgálati periódus 193S-1997-ig tart. A vizsgálatok - az eddig ismerteken túlmenően - ujabb adatokat hozhatnak felszínre a hidak műszaki állapotával Isipcsolatban. Olyan súlyos problémák jelentkezhetnek esetleg több hídon, amelyek megoldása kényszerhelyzeteket teremt. Ilyen kedvezőtlen esetben kizárólag egy uj átkelési lehetőség teremthet olyan helyzetet, amelyben a mai nagyságrendet meghaladó forgalmi zavarok elkerülhetővé válnak. Amennyiben az uj átkelőhely létesitése elmarad, fel kell készülni olyan - egész városrészeket érintő - forgalomtechnikai intézkedések megtételére, amelyek a tömegközlekedés éa a megkülönböztetett jármüvek forgalmának ^ még elfogadható szinten tartása érdekében korlátozzák a közúti átkelóforgalnat. c/ A közeljövő két, az átkelési viszonyokat pozitiv irányban befolyásoló legfontosabb közlekedési fejlesztése az MO autópályagytirU egy részének és a dél-Luda-zuglói metróvonalnak a megépítése. r i ;M- A főváros úthálózatának legkülső körgyűrűjét jelentő MO autópálya - majdani teljes kiépítésekor - nemcsak a tranzitforgalom, hanem az egész fővárosi közlekedés szempontjából is kedvező hatású le3z, mivel lehetővé teszi, hogy a városon áthaladó forgalom ne terhelje a gyűrűn belüli úthálózatot és Duna-hidalcat. 199o-ig elkészül az autópálya-gyürü 115 autópálya és 6-oc ut közötti, majd 1995-ig a 6-os ut és Hl autópálya közötti ozakasza, 2x2 sávos autóútként. Jelenleg a fővárosba érkező 15 or3zágo3 főközlekedési utón, a város határát 15o ezer gépjármű lépi át naponta, ebből mindössze 25 ezer halad át Budapesten, 125 ezer a fővárosba igyekszik. /Országos Közúthálózat Fejlesztési Keretterv 1935/ A 25 ezer gépjárműnek csak egy része halad át a 6 Duna-hid valamelyikén, miközben azok napi forgalma 325-33o ezer egységjármű. Az arányokat szomügyre véve megállapítható, hogy az ! & \ j i j » »• f- A | * nkmsQjp
