1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
19
. — - - - ~ — — - ------------ —--X— te . \ - * I / i- 13 7./ Közúti átkelőhely-fejlesztések sorrendisége Az uj átkelőhelyek megvalósítási sorrendjének meghatározásánál a legnagyobb jelentőségű és legnehezebb feladat az elsőként megvalósításra javasolt átkelőhely helyes kiválasztása, rnert - a jelen szerteágazó problémáira való tekintettel - ennek kell a legösszetettebb követelmény- rendszert kielégítenie; nevezetesen, az uj átkelőhely- kedvező módon elégítse ki az átkelési igényeket, pótolja az átkelési kapacitáshiányt;- a város minél nagyobb részén javítsa a közlekedési viszonyokat, vagyis töltsön be minőségjavitó szerepet is;- legyen jól illeszthető a város jelenlegi úthálózati szerkezetéhez;- illeszkedjen a távlati város- és közlekedésfejlesztési elképzelésekhez;- legyen alkalmas a hidfelújítások idején helyettesi tő feladatok ellátására; '- a legrövidebb idő alatt, a legkisebb költségráfordítással, ütemezet- i ten legyen megvalósítható. A követelményrendszer együttes kielégítésére egyedül a Lágymányosi hid alkalmas, ezért indokolt ennek elsőként történő megvalósitása. • Mivel a 9ü~es évek közepétől fokozatosan újratermelődnek az északi térség kapacitásgondjai, még ebben az évezredben szükséges az északi hid j megépítése. Harmadikként, azaz - amennyiben a Lánchíd állapota lehetővé teszi - az északi hid után célszerű megépíteni a belvárosi Duna-alagutat a forgalom minőségi javitása érdekében. Megvalósítását azonban mindenképpen a lágymányosi hid átadását követő időszakra kell előirányozni. Ennek oka egyrészt az, hogy a fennálló és egyre növekvő kapacitáshiány pótlásárn nem alkalmas, másrészt minőségjavitó hatása csak akkor érvényesülhet, ha az átkelési igények kielégítése már megtörtént. Kielégítetlen átkelési igények létezése esetén az alagút minőség javí tó Hatása a gyakorlatban nem valósulhat meg, hiszen ezen igények - kihasználva az uj átkelőhely nyújtotta lehetőségeket - azonnal megjelennek az átkelő forgalomban. Ezért az alagút nem az építését megelőző forgalom viszonyainak javítását, hanem uj forgalmak bekapcsolódását, és igy az átkelőforgalom növekedését eredményezi. Forgalomteremtő és vonzó hatása folytán a Belváros forgalmi koncentrációja tovább növekedne. Ennek a folyamatnak a megakadályozása forgalomkorlátozó intézkedések bevezetésével nem lehetséges. A negyedik uj fővárosi közúti átkelési lehetőséget a Csepel-albertfalvai hid inegépitése jelenti majd, amaly cjy föladataiban és elhelyezkedésében uj, un. lakótelepi körgyűrű részeként épül meg, s ujabb szükséges kapcsolatot teremt a déli térség szálltára. ’ • 73 i __ _______________ J |
