1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
9
I I 1 J- 3 kapacitás tartalékok álltak rendelkezésre, hiszen az összes jelenlegi hid már állt. A motorizáció 1950-es éveket követő ugrásszerű fejlődése a forgalmi, és ezen belül a dunai átkelési igények rohamos növekedését eredményezte, és mivel ezt nem követte megfelelő ütemü fejlesztés, a kapacitástartalékok lassan felemésztődtek. A meglévő hidak átbocsátóképességének növelésére tett intézkedések és műszaki beavatkozások, valamint a tömegközlekedésben végrehajtott fejlesztés /K-Ny-i metró építése/ nem volt elegendő, a hidak kapacitása kimerült. Többségükön jelenleg a megengedhetőnél lényegesen nagyobb forgalom halad át. 1985-ben, az össz-fővárosi átkelések közúti forgalomnagysága irányonként 17.500 E/ó értékű volt, miközben a rendelkezésre álló 12,7 fór- 1 galmi sáv megengedhető forgalma nem haladja meg a 16.200 E/ó nagyságot . Az elkövetkező időszakban az uj átkelőhelyek létesítését tehát nem elsősorban városfejlesztési elvek indokolják, hanem a - lehetőségeket már most meghaladó - forgalmi igények, és az egyre elviselhetetlenebb forgalmi feszültségek kényszerítik ki. Mig korábban a fejlesztések a forgalmi igényekhez viszonyítva "megelőző jellegűek" voltak, mostantól fogva, hosszú ideig már csak "követő jeilegüek"- nek tekinthetők. i I » i A hidak történetéhez eddigi fejlődéséhez hasonlóan, jelenlegi yoncjjain- kát ós a fejlesztés alternatíváit is csak a teljes budapesti főúthálózat együttes szemlélete és komplex kezelése alapján lehet helye- ; sen megítélni. A főváros öt belső hidján az átbocsátóképesség kihasználhatósága szorosan összefügg a környezet adottságaival. Általában i a hídfők, de leginkább az úthálózat korlátai a meghatározóak, melynek következményeként a belső hidak által határolt, strukturálisan meghatározott és bővithetetlen úthálózaton a kényszerűségből koncentrálódott átkelő forgalom rendkívül zavart, torlódásos állapotot eredményez. Megállapítható, hogy a pesti oldal gyürü irányú útvonalain, a Duna hidakhoz vezető utakon, de különösen a hidak közvetlen környezetében szinte állandósult a csucsidőszaki forgalom, melyet a közlekedési fi funkciók keveredése, fokozott balesetveszély és környezetszennyezés, valamint alacsony szolgáltatási színvonalú közlekedési viszályok jellemeznek . 3./ Az átkelési helyzet térséqenkénti elemzése én értékelése A főváros északi, középső és déli térségének átkelő forgalmi viszonyaiban, s igy az egyes hidak terhelésében,jelentős eltérések vannak. Északi térség: a Margit hid és a városhatár között. /Jelenlegi Duna-hid: Árpád hid/ Középső térség: a Margit hid és a Petőfi hid között. /Jelenlegi Duna hidjai: Margit híd, Lánchíd, Erzsébet hid, Szabadság hid, Petőfi hid/ Déli térség: a Petőfi hid és a városhatár között. /Jelenlegi Duna-hid: nincs/ A térségek jelenlegi, s várható saját forgalmi igényei a következők: 5 V te „ otp _ ----------------------------------------------------------------------------------------—i V
