1986. augusztus 7. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
10
' I I I j- 4 Térség Jelenlegi ki- 1985. 1990. 1995. 2000 használható ________kapacitás__________________________________ forgalmi igény E/ó irányonként 0 északi 4000 3800 4600 5400 6900 középső 12200 9400 9900 10300 10800 déli - 4300 5500 6900 7900 üsszes: 16200 17500 20000 22600 25600 Az északi térségben, az 1984. évben forgalomba helyezett, korszerűsített Árpád tiid a forgalmi átrendeződésnek jó feltételeket teremtett. A Margit hid mentesülvén az északi városrészek közötti forgalom vezetésének feladatai alól, a Nagykörút részeként a szűk értelemben vett belsőváros hidjává vált, miközben az Árpád hid az elkövetkező néhány év forgalomfejlődését figyelembe véve is kedvező feltételeket teremt a térség számára. Az északon és délen a Nagykörút vonalával határolt középső városrész, saját forgalmi igényeit tekintve, átkelési kapacitáshiánnyal nem rendelkezik. /lásd a táblázat adatait/ A hidakun megjelenő kapacitáshiány és a térség kedvezőtlen forgalmi körülményei abból adódnak, hogy hidjai és úthálózata a déli térség átkelő forgalmával is terhelt. E kényszerű többletterhelés alapvetően akadályozza a belső hidakat saját funkcióik megfelelő ellátásában. A belváros jelenlegi forgalmának jelentős hányada nem belvárosi jellegű, csupán más átkelési lehetőség hiányában halad át a belső hidakon és úthálózaton. A belváros átkelési viszonyainak javitása - alkalmazkodván a kapcsolódó, történelmileg kialakult, bővithetetlen úthálózat adottságaihoz és igényeihez - elsődlegesen ezen növekvő részarányú, nem belsővárosi forgalom kivonását ; követeli meg. A déli térség átkelési helyzetét meghatározza az a tény, hogy nincs Duna hidja. A legdélibb átkelési lehetőségként rendelkezésre álló Petőfi hid sokrétű feladatának nem tud megfelelni. A Petőfi hid a Nagykorút részeként a belsővárosi forgalom mellett bonyolítja a déli térség forgalmát és a távolsági, tranzit forgalmat is. Növekvő át- bocsátóképességi hiányosságaival nem kívánt mértékben továbbgyűrűzve terheli a szomszédos hidakat is. 4./ Az átkelési helyzet alakulására ható legfontosabb tényezők a./ A motorizáció fejlődése az előzőekben részletezett átkelési gondok növekedését fogja eredményezni. A motorizációs fejlődést 1990-ig mérsékeltebb, 1990. és 2000. között dinamikusabb növekedéssel figyelembe véve, a Duna hidak fővárosi igényű össz-átkelési forgalma irányaiként 1990-ben 20.000 E/ó, 2000-ben 25.600 E/ó nagyságúra prognosztizálható. E forgalomnövekedés az átkelőkapacitás további három, illetve hat forgalmi sávval való bővítését követeli. í AO X te .ú> ' ■ -'MMSP i.
