1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
59
3.4. LAKÓTERÜLETEK Szervezett többszintes lakásépítés miatt Belső kerületi rehabilitáció keretében 3.4.1. LAKÁSÁLLOMÁNY FEJLESZTÉSE Egyedi lakásfejlesztés miatt (rehabilitáción kívül Egyéb városrendezési okokból (életveszélyes, roi A főváros lakásállománya az elmúlt időszakban a következőképpen alakult, figyelembevéve egyút- közlekedésfejlesztés és környezetvédelem miatt) tál a népesség, ill. családegységek számát, a lakásellátást is. LAKÁSMEGSZÜNÉS ÖSSZESEN: 1000-ben MEGNEVEZÉS 1960 1970 1980 A tervezett lakásépítés és megszűnés együttes számok középértékének figyelembevételével) 80 Lakónépesség 1783,2 2001,1 2069,4- , , . , conn -7-7-7 a ooo n A lakásellátás a fővárosban 1985 és 2000 között Csaladegységek szama 689,0 777,4 822,0 Lakásállomány 535,4 627,8 726,7 Különbözet —153,6 —149,6 —95,3 MEGNEVEZÉS Megállapítható ennek alapján, hogy a 60-as évek dinamikus népességnövekedését a lakásépítés Családegység hasonló ütemben követte, elsősorban az akkor indult hatalmas lakótelep-építések révén; ennek el- Lakásállomány lenére a lakáshelyzetben lényeges javulás nem következett be. A 70-es években a népességnöveke- — -------------------------dés üteme lassult, viszont a lakásépítés (újabb lakótelepek indítása, és a fellendülő magánerős Különbözet (lakáshiány, ill. építkezések, elsősorban a budai hegyvidék beépítése révén) fokozott ütemben folytatódott, en- többlet) nek következtében a lakásellátás terén számottevő javulás állt elő. Az 1980—85 közti időszakra jellemző az állami lakásépítés mértékének és arányának csökkenése, és tovább emelkedik a magánerős lakásépítés aránya. A fővárosi lakásállomány 1986-ra a tervezett lakásépítések befejezése és a A számítások szerint várható, hogy az 1990-es lakásmegszűnések alapján 806 ezerre tehető. fogja haladni a lakásra igényjogosultak (családé* let mintegy fele a lakások használatbavételén Az agglomerációs övezetben a népességnövekedés üteme, a lakásállomány alakulása, a lakásellátás értékesítésének lebonyolítása miatt szükséges, összességében a fővárosbeli tendenciához hasonló módon alakult, azonban az egyes településekben nagy eltérések voltak. Volt, ahol a lakásellátásban meglevő hátrány a 60-as és 70-es évtizedben A lakástöbblet másik fele a várhatóan fokozódd még tovább fokozódott (pl. Érd, Gyömrő, Szigethalom). Több helyütt viszont a kedvező teiden- szerepet. A családegységek átlagos nagysága a cia már a 60-as években megindult és napjainkig tart (pl. Pilisvörösvár, Solymár, Vecsés, Fót). csökkenni. Ez a csökkenés csak kismértékben fi A lakások száma csak a Szentendrei sziget településeiben csökkent. zet további lényeges javulásának és ennek sorár ménye. (Ezek az átlagok a legtöbb európai na 1980-ban az övezet 126.000 lakásában mintegy 140.000 család élt, tehát csak 90%-uk rendelkezett már kialakultak.) önálló lakással. A lakáshiány mértéke Budaörsön, Szigethalmon, Dunakeszin, Budakeszin, Kere- Á lakásállomány változásának összevont területi pestarcsán volt a legnagyobb. Az övezet lakásállománya 1986-ra a tervezett lakásépítések alapján 144.000-re tehető. EZER LA Az agglomerációban a lakások számának növekedése mellett kedvezően változott a lakásállomány 1970 198! minősége és összetétele is. A fővárosban az egyszobás lakások aránya 1980-ra 49%-ról ___________________________ 35%-ra csökkent, de még mindig magasabb, mint az ország más településeiben. A lakásállomány Központi fekvésű kerü1/4 része volt még komfort nélküli. Az egyszobás lakások aránya a VI., VII., VIII., IX., XIII. és letek (I., V—IX) 178,7 172, XX. kerületekben meghaladja a 40%-ot; itt a legmagasabb a komfort nélküli lakások aránya is* Budai kerületek Az övezetben 1970 és 1980 között az egyszobás lakások száma 50%-ról 27%-ra csökkent, i 3 és XXII fl ^ ^ * 143 0 214 többszobás lakások aránya 11%-ról 28%-ra nőtt. A teljes közművel rendelkező lakások száma főleg ott nagyobb arányú, ahol az állami lakásépítés koncentrálódott, elsősorban a városokban. Az öve- Pest' okckal „átmeneti zet ellátottságára legjellemzőbb, hogy a lakások felszereltségi aránya kedvező, azonban 1980- fekvésű kerületek bán vezetékes vízzel csak a lakások 65%-a — ebből 20% udvari csapról vagy közkifolyóról - volt (X., XIII., XIV.) 116,7 153, ellátva, közcsatornába pedig csak a lakások 15%-a volt bekötve. Pesti oldal peremkerületei (IV., XV., XXI.) 188,0 266, A budapesti agglomeráció rendezési terve a hosszútávú tervidőszak végéig a fővárosban 150—180 ___________________________ ezer lakás építését irányozza elő. A lakásállomány fejlesztéséhez a tervezett, illetve a személyi ÖSSZESEN: 626,4 806, tulajdonban levő lakóépületekben várható lakások megszűnését is számításba kellett venni:
