1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)

60

A lakásállomány változása azt eredményezi, hogy Budapest lakóterületén a lakássűrűség 1985— pítésre lehet számítani vagy jelentős belterületi tartalékok va

2000 között 1 ha-ra számítva 32,0 lakásról 35,3-ra emelkedik. A növekedés mértéke a budai olda- Érd)

Ion 2,1 lakás/ha, a pesti oldalon 4,1—4,5 lakájba, A lakássűrűség változásának összevont területi

adatai a következők: A lakásépítés többsége magánerősen valósul meg. A budapesi

mellett a Budapestről kiköltözőket az motiválja, hogy minősét pgg0 .jgg,. 20Ű0 Változás bán tudják kielégíteni. Az egyéb infrastrukrurális ellátottság —

LAKÁS/ha LAKÁS/ha LAKÁS/ha 1985-2000 KÖZÖTT ellátás stb. - hiánya viszont csökkenti az övezeti lakóterületek

lakas/ha mány területi megoszlását a 3. táblázat tartalmazza.

ÖSSZESEN: 28,8 32,0 35,3 +3,3 Az új építésű lakások számának és arányának növekedése Bu

kedvezően hat a lakásállomány minőségére és összetételére is. A központi fekvésű kerületekben a városrészek rekonstrukciója, illetve a műszakilag avult épüíe- ben egyaránt nő a nagyobb alapterületű, 3 és többszobás laká:

tek bontása következtében a lakások szárpa kismértékben csökken, a lakássűrűség csökkenése en- ken az egyszobás lakások száma, részben mert újonnan keve

nek megfelelően csekély mértékű. nek; a rehabilitációs területeken összevonással, a peremkerülí

tésével párhuzamosan a lakások komfortfokozata növelhető, ít A budai oldal lakóterületein a lakások száma az elmúlt időszak nagymértékű növekedéséhez vi- Az ezredfordulóra a fővárosban az egy lakásra jutó lakónépess

szonyítva sokkal kisebb arányban ugyan, de tovább növekszik. A növekedés területi megoszlását fő/lakásra, az övezetben 3,24 fő/lakásról 2,70 fő/lakásra csökki

alapvetően meghatározza, hogy a már túlzsúfolttá vált budai hegyvidék további beépítése npm ben igen eltérő, 2,1—3,1 fő/lakás érték között alakul. Az új lak

folytatható, a családiházas és az intenzívebb (társasházas) átépítés tartalékai elsősorban all. kér. sabb szintszámú lakóépületek építési aránya; a magánerős építé

külső részén (Pesthidegkút) és a XXII. kerületben találhatók. A lakássűrűség emelkedése ezeken fokozottan előtérbe kerülnek a korszerű, alacsonyabb, emberibl

a területeken a legnagyobb, 2,5—2,8 lakás/ha. A lakóterület jelentékenyebb bővítése következik

be a III. kerületben, részben telepszerű többszintes, részben alacsonyabb beépítésű területekkel, A terv időtávlatán túl nagy távlatban feltételezhető tendenciák:

a lakássűrűség növekedése átlagosan 2,1 lakás/ha. Legalacsonyabb a lakássűrűség változása XI. — fokozott mértékben folytatódik a belső városrészek rehab

és XII. kerületben, 1,2 ill. 1,8 lakás hektáronként. következtében itt a lakásállomány bizonyos mértékben csökl

— szükségessé válik az időközben elavulttá váló lakótelepi lal A pesti oldal „átmeneti" fekvésű” kerületeiben a lakásállomány növekedése szerény mértékű. táse, mely bizonyos fokig követheti a változó lakásigények

A lakásűrűség azonban jelentős mértékben (6,2 lakás/ha-ral) növekszik a XIV. kerületben, mert lomány összetételére is;

itt növelhető számottevően a jelenlegi beépítés intenzitása. — az övezetben a mennyiségi lakásigények kielégítése után i

fejlesztésére helyeződik át a hangsúly, majd ennek lehetős/ A lakásállomány a pesti oldal peremkerületeiben bővül a legnagyobb mértékben. A lakássűrűség tású, laza városias beépítés arányának növekedése várható,

növekedését (hektáronként 4,1 lakás) eredményezi elsősorban a meglevő családiházas területek kiépítése, ill. intenzívebbé való átépítése a XV—XVIII. kerületben. A meglevő lakóterület telepszerű többszintes beépítésű területekkel jelentősen bővül a XIV., XVIII., XX., XXI. kerületben, ezzel magyarázható a magasabb értékű lakássűrűség ezeken a területeken (a növekedés legnagyobb a XXI. kerületben, 7,4 lakás hektáronként).

Az említett változások az egészséges kiegyenlítődést eredményezik, mert a legnagyobb növekedés általában azokban a városrészekben várható, ahol a legalacsonyabb volt a lakássűrűség. A hosszútávra vonatkozóan a lakásállomány kerületenkénti változását az 1. sz. táblázat, a lakóterületek lakássűrűségének kerületenkénti változását a 2. sz. táblázat tartalmazza.

Az agglomerációs övezetben a lakásépítési terv — szükségletként — 41 ezer többletlakás létesítésével számol, melynek nagyságrendje az egyes településekben a lakónépesség várható számából és a fő/lakás mutató településenként megkülönböztetett alakulásából volt megállapítható, figyelem- bevéve az egyes települések jellegzetességét is, (pl. a nemzetiségi sajátosságok, rokonsági kapcsolatok stb.). A lakónépesség növekedése a kismértékű természetes szaporodásból és a mérséklődő, az agglomeráción kívülről, és a Budapestről történő bevándorlásból adódik. Az ebből visszavezetett lakásigényszámítás így tartalmazza a budapesti kiköltözők igényét is. Ez azonban előreláthatóan továbbra sem lesz akkora, hogy az egyes települések fejlesztési lehetőségeit meghaladja.

Az övezetben a 41 ezer lakásszaporulat mellett évi 1400—2000 lakás újjáépítésével és 3000—4000 lakásfelújításával, korszerűsítésével lehet számolni. 2000-re az övezet lakásszáma 144 ezerről 185 ezerre növekszik és ezzel egyidőben a lakásállomány jelentős minőségi javulása is várható.

Továbbra is azzal kell számolni, hogy a lakásépítési kereslet főként a városokba, a fővároshoz közeli, hegyvidéki és a főútvonalak mellett fekvő településekbe irányul. Ezt azonban befolyásolják az egyes települések fejlesztési lehetőségei. A lakóterületek lakássűrűsége a nagyrészt családiházas beépítés következtében nem változik lényegesen a jelenlegi átlagos kb. 10 lakás/ha értékhez képest.

Jelentősebb növekedés csak azokban a településekben várható, ahol nagyobb arányú intenzív beé48