1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
47
3.1. TELEPÜLÉSRENDSZER pontok (Flórián, Skála-Budapest, Sugár) te alapját. A budapesti agglomeráció településrendszerében hosszú távon az alapvető szerkezeti rendszerek és A főváros és övezete területileg kiegyensúly funkcionális kapcsolatok megmaradnak. A főváros és az övezet ellátottsági mutatók közötti nagy kilenc városrészközpont mellett, nagytávlat eltérést a belvárosban felhalmozódott felső- és középfokú intézményhálózat okozza; a külső (Bosnyák tér és Budafok-Albertfalva) városré kerületek mind beépítési jellegüket, mind ellátottságukat tekintve az övezet településeihez hasonlítanak, ezért cél a főváros középfokú ellátásban betöltött szerepének és az övezetben felhalmozó- Távlatban a városrészközpontok „emelt szir dott ellátási feszültségeknek a csökkentése. A főváros körül kialakult övezeti gyűrű - a Duna- azokban egyes - különösen kereskedelmi és jobbparti településeket vizsgálva - tartalmazza Pest megye potenciális középfokú központjait, így fokú intézményeket célszerű koncentrálni. A az övezeten kívüli települések ellátás szempontjából egyértelműen kapcsolódnak a budapesti agjlo- (Moszkva tér, Móricz Zsigmond körtér) a Ii merációhoz. A budapesti agglomerációban hierarchikus települési kapcsolatokat alig lehet találni, gadására. Égy-egy forgalmi gócpont-jellegű ezért ezt a zömében közlekedésre (ingázásra) orientált ellátási igényt részben a városrész- közpon- intézmények teljes vertikumának (kereske tok, részben az agglomeráción kívüli városgyűrű (Vác, Gödöllő, Nagykáta, Monor, Dabas, Pác- egészségügyi létesítmények) komplex megvali keve), és az övezet középfokú ellátási gócai tudják kielégíteni. madában (1995-ig) — demográfiai okok m integrált intézmények telepítése elsődleges. A budapesti agglomeráció települési rendszerét a hosszúlávú fejlesztési koncepció értelmében a köz- rorészközpontban szükséges felsorolt intézm pontok sűrűbb elhelyezésével és a településközi funkciómegosztás növelésével decentralizálni siük- bán indokolt speciális, a városrészközpont e< séges. Már a hosszútávú terv első felében mérsékelni kívánatos a fővárosnak az övezet közép- is, a további tervezés során meghatározott p fokú ellátásában betöltött szerepét, csökkentve ezáltal az övezet fővárosra utaltságát. A megváló- san). sítás előfeltétele, hogy bővüljön az övezet középfokú intézményekkel felruházott településeinek köre. Az övezeti települések többségénak nincs jel településfejlesztést megfelelően támogatni 1 centrumjellegűek; itt ritkán található megeg/ A budapesti agglomeráció központrendszere ségét viszonylag kis területen koncentráló t forgalmi központjai ugyanis a tömegközlekei A legyező alakú agglomerációs szektorokban a központi helyeken „sűrűsödési centrumok alacul- sai. A kereskedelemnek és a szolgáltató ipari nak ki, melyek funkcióik szerint — az agglomerációs központon kívül — a következők: kereskedelmi, ellátási alközpontokká fejleszi — városrészközpontok (mellékközpontok). Ezért az egy központi mag helyett több ki — középfokú központok (településcsport-központok), pülésekben. — helyi (kerületi és települési) központok. Az agglomerációs övezet településcsoportjai Budapest jelenlegi városközpontja (az agglomeráció központja) az V. kerület középső és ésiaki központi települések még nem mindenütt al: részén, valamint a Várnegyedben összpontosul, ahonnan csápszerűen a főútvonalak mentén Rá- vizsgálat hat településcsoport-központot jelö kóczi út, Népköztársaság útja. Kiskörút, Nagykörút, Bartók Béla út, Mártírok úja. Váci út, illői (Szentendrén, Dunakeszin, Szigetszentmikló: út) fejlődik tovább. A jelenlegi városközpont területét erőteljesen átszövi a lakóhelyi funkció is, Rákoskeresztúron hozott létre olyan létesítn melynek megtartása indokolt és ezért itt a jelenleginél lényegesen nagyobb intézményi (muika- indokolják. A lezajlott fejlődés ellenére is hely) koncentráció már nem kívánatos. agglomerációs övezetben. A belső városrészek rehabilitációja során figyelmet kell fordítani az intézmények - különösm a Az agglomerációs övezet településcsoportjait középfokúak - területileg arányos és igényekhez alkalmazkodó telepítésére, bővítésére. Az eset- kell alakítani - közlekedési csomópontokhi legesen bontásra kerülő közintézmények területét távlatban is ilyen célra kell fenntartani; egyes csoport-központokat), s ezekben lehet kiépíl esetekben intézményi tömbök kialakítására is sor kerülhet. lélekszámú (15 ezer főnél népesebb) telepü intézmény működése is indokolt, vagy a tel Funkcionális és városszerkezeti adottságok, valamint a közlekedésfejlesztés távlati tervei alapján a is kiépíthetők a középfokú ellátó-szolgálté városrészközpontokban, a metró vonalak, ezen kívül a Hungária körút mentén (az Árpáa hídfő és közlekedési kapcsolatokat. Minden település Üllői út közötti szakaszon) a városközpont tehermentesítése céljából jelentősebb munkahelyiele- közlekedés kössön össze központjával. Arra pítés kívánatos. Az említett területeken elsősorban a meglevő foghíjak beépítésével, főként tercier záskörzetükből lehetőleg átszállás nélkül, de és kvaterner tevékenységet folytató irodaházas övezet alakítható ki. Az ilyen típusú tevékenység belül elérhetők legyenek. A közforgalmú kö csökkentése a belvárosi, illetve budai területeken a közlekedés túlterheltségét enyhíti. ben kell kijelölni. Az 1960—70-es évek decentralizálási törekvései nyomán a városközpont tehermentesítése céljából a főváros külső területein, részben az elővárosi központi hagyományokon (Újpest, Kispest, Hosszú távon Budapest közigazgatási terüli Pesterzsébet, Csepel), részben az új lakótelepek építéséhez, rekonstrukciókhoz kaprcsolódóan kialakítani: Rákoskeresztúron és Budafokon. (Móricz Zsigmond körtér, Óbuda, Örs vezér tér. Kőbánya) megkezdődött a városrészközpontok vül Pécelre is kiterjed.) Nagy távon Nagykő kialakítása. Az 1970-es ÁRT hat, majd az 1980-as felülvizsgálat kilenc városrészközpontot jelölt tón indokolt középfokú központ kiépítése, ki, amelyek egyre inkább betöltik funkcióikat. A városrészközpontok létesítésének alapját a koncentrált lakásépítés és az ennek közlekedési kiszolgálásához szükséges metróépítés teremtették A területileg arányos középfokú ellátás célját meg. A metróvonalakra szervezett felszíni tömegközlekedés csomópontokat, átszállóhelyeket (pl. t°t (Szentendre, Pomáz, Pilisvörösvár, Bu< Őrs vezér tér-, Moszkva tér, Kőbánya-Kispest) eredményezett. A kedvező forgalmi adottságokat miklós, Dunaharaszti, Gyál, Vecsés, Gyöm | ^ — * “ i. .. •
