1985. október 23. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
48
Tényleges középfokú és jelentős felsőfokú (művelődés, oktatás, idegenforgalom) szerepkörrel egyedül Szentendre rendelkezik. Az övezet városai közül Százhalombatta egyoldalúan ipari jellegű, Í Dunakeszi is erősen iparosodott. Érd pedig rendkívüli nagyságú lakóterületei és területi tartalékai révén fokozott jelentőségű. Számottevő még a Szigetszentmiklós térségében koncentrálódott ipari üzemek nagyságrendje. Az oktatás-művelődés tekintetében Szentendre és a belső városgyűrűben Gödöllő művelődési központ-jellege tovább erősítendő. A fekvőbeteg-ellátás javítása Érd térségében új kórház létesítését teszi szükségessé. Fejleszteni szükséges a középfokú központokban az időskorúak ellátását és a szociális ellátás létesítményeit és szervezettségét, a speciális óvodai és általános iskolai oktatás kereteit. A középfokú ellátás központjaiban az időskorúak üzemeltetett lakásegyüttesei, valamint a városi színvonalú településeken szállásférőhelyek részére területet kell előirányozni. A főváros területén a hosszú táv végére kerületi központok további fejlődése is várható. Szerepük a városrészközpontok és az övezeti központok közötti peremkerületi területek középfokú ellátása lesz, és számuk a jelenlegi háromról (XV. XVI, XVIII.) nagy távlatra növekedni fog. A központrendszert, valaint az intézményellátást a mellékelt táblázatban kijelölt központokban, településekben — a vonzáskörzet 2001-re becsült lakónépessége alapján — célszerű fejleszteni. A középfokú közművelődési és szabadidő (sport, rekreáció) létesítmények területigénye a helyi adottságokhoz, lehetőségekhez igazodjék. Az életmódváltozásból, a dinamikusan változó igényekből adódóan ezen intézménycsoport konkrét méretezése helyett az intézményegyüttes koordinációs lehetőségeit kell kiaknázni a középfokú (és alapfokú) oktatási és sportlétesítményekkel, valamint az övezet területén kialakítandó rekreációs és üdülőterületi központok létesítményeivel. Összefoglalva: a budapesti agglomeráció településrendszerének alapvető és gyökeres változására, átstrukturálódására az ezredfordulóig nem lehet számítani. Várhatóan a jelenlegi szerkezet fog továbbfejlődni, csak az ún. belső agglomerációs övezetben, és a középső övezet (43 település) egyes központi településeiben fog a lakófunkció bővülni. Budapest területén számottevő funkcionális változást a belső városrészek rehabilitációja és az ipar és raktárkitelepítések, míg az övezetben a középfokú központi települések körének (6-ról 16-ra történő) bővülése fogja okozni. A termelési (ipari, mezőgazdasági), lakóhelyi és minőségi értelemben fejlődnek tovább, de ez nem jelenti I majd a települések, településrészek funkcionális változását. A funkcionális kapcsolatok — a közlekedési hálózat kör- illetve harántirányú elemeinek fejlődésével összhangban — egyre nagyobb területre terjednek ki, és egyre bonyolultabbakká válnak, ugyanakkor az utazási távolság (ill. idő) csökkenthető. Tekintettel arra, hogy a népesedési helyzet jelentős területi fejlesztést nem tesz szükségessé, az életkörülmények, az életminőség fejlesztését, általában a minőségi elemek előtérbe kerülését kell szorgalmazni. A központrendszer kiépítésével javítani kell az intézményi infrastruktúra teljesítő képességét. 32 X
