1985. szeptember 25. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
j I 35 alatti pedagógusok alacsony aránya, ezért a nyugállományba vonulók pótláséhoz nagyobb létszámfejlesztésre lett volna szükség a fővárosban, mint az ország egyéb területein.- A szaktanári elétottség a fővárosi iskolákban országosan a , legmagasabb.- Kiugróan magas az egyetemi végzettségű pedagógusok aránya /26 %/. Az éltalános iskolai tanerők mintegy 17 %-a, a gimnáziumi pedagógusok csaknem teljes egészében, a szakközépiskolai tanároknak pedig fele rendelkezik egyetemi végzettséggel. A jelenleg tanulmányokat folytató pedagógusok alacsony hányadéból / kb. 7 % /, arra is következtethetünk, hogy Bu1 dapesten a legkisebb az inkongruencia a jelenlegi iskolai munkakörök és pedagógusok végzettsége között.- A pedagógiai pályán működő nők aránya Budapesten a legmagasabb.- Figyelmet érdemlő tényező, hogy a pályaelhagyások korábbi 2-3 %—ős éves aránya az utóbbi években növekszik.- Az 1980-as adatok szerint a peremkerületek és a belső városrészek pegadógusellátottsága között jelentős különbségek mutatkoztak. A legrosszabb helyzetben a XVII., XIX. és a XXI.kerület általános iskolái, valamint az intézménytípusok közül a szakmunkásképző intézetek, diákotthonok vannak, ahol a jelenlegi feladatok megoldásához sem áll rendel1 «r* kezésre elég pedagógus.- Korábban a vidéki pedagógusok szívesen költöztek Budapestre. Ez megszűnt, mert már nem érdekeltek a nevelők, hogy a fővárosba költözzenek lakáshelyzetük, a megélhetés megdrégu| lésa, társadalmi helyzetük, munkakörülményeik romlása, stb. miatt.- Az oktatási kormányzat a több felől jövő többszöri sürgető jelzés ellenére nem ismerte fel időben a pedagógus hiányt, Budapesten megszüntette illetve visszafogta a képzést.- Nem elemzte az első demográfiai hullám munkaerőgazdálkodásának tapasztalatait, Budapest Főváros Tanácsa ilyen jellegű figyelmeztetéseit, képzési javaslatait. Az új demográfiai i * ^ I _____________________________ * - *> * * ••••. 9SQJ)
