1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
38
r i j A lakossági ellátásban és szolgáltatásban meglévő egységeknek nemcsak a kerületben lakó emberek igényeit, hanem a kerületen nap mint nap átutazó, az agglomerációs övezetből bejárók — több tízezer ember — mindennapi igényeit is ki kell tudni elégítenie. Egyes területeken és egyes időszakokban éppen ez okoz jelentős zsúfoltságot. A lakossági ellátásban és szolgáltatásban jelen időszakban részt vesz több mint 350 állami és szövetkezeti kereskedelmi egység, több mint 160 állami és szövetkezeti szolgáltató fiók, több tucat ipari szövetkezet és több mint 100 gazdasági munkaközösség. A felsoroltakon túl a kerületben működik közel 2.000 magánkisiparos és több mint 300 magánkereskedő. A magánkisiparosok száma az elmúlt időszakban megkétszereződött. A magánkereskedőkkel együtt nagy és növekvő szerepet töltenek be a lakosság ellátásában. Az ellátás gyorsabb ütemü fejlesztésének — tekintettel a meglévő vállalkozói kedvre — a rendelkezésre álló helyiségek szabnak korlátot. Ezért 1982-től megkezdtük a rendeltetés ellenesen használt helyiségek felszabadítását. Ezek során az 1983—84-es években több tucat üzlethelyiségkerült ismét a helyiséggazdálkodás hatáskörébe. Kezdeményezésünkre a Kelenföldi lakótelepen folyik a lábasházak beépítése. Támogattuk a kerület több pontján a kulturált külsejű pavilonsorok, csoportos pavilonok telepítését is. Eredményesen szorgalmaztuk a belső kerületrészekben - elsősorban a választék bővítését célzó - szakboltok, mintaboltok létesítését, a kerületi vállalatokat mintaboltok nyitására. 1979. óta folyik a XI. kerületben a korábbi rosszhírü vendéglátóhelyek kulturált egységekké történő átalakítása. Ebben a korszerüsitési munkában elsősorban a Dél—budai Vendéglátó Vállalat tevékenysége érdemel kiemelést és elismerést. A központi erőforrások csökkenésével változatlanul feladatunknak kell tekinteni az ellátási területen a magántőke, magánerő bevonását. A Tanács VB igen fontos feladatának tekintette a kereskedelmi szolgáltatás területén a fogyasztók érdekvédelmét. Ezért nagy súlyt helyezett az érintett szakigazgatási szervek érdekvédelmi, ellenőrző feladatára. Sajnálatos módon a fogyasztói érdekeket sértő esetek száma a beszámolási időszakban kerületünkben sem csökkent. Nálunk is előfordul az árdrágítás, súlycsonkítás, nem kielégítő higiénés körülmény, kultúrátlan kiszolgálás stb. Túlterhelés folytán az ellenőrzési munkára, ezen belül is az árellenőrzésre a szükségesnél kevesebb energia jutott. . A Végrehajtó Bizottság már 1982-ben érzékelte az árellenőrzési munka visszaesését, illetve az i- gényekhez mért lemaradást az Ipari-Kereskedelmi osztály beszámoltatásakor. Az 1983. január f 1 -el történt átszervezések kapcsán az új feladatok és a beállított többlet-létszám korántsem voltak arányban. Az árellenőrzéshez a társadalmi erők fokozottabb bevonását kell célul kitűzni, s az osztály lehető ségeit is erősíteni kell. A Vll. ötéves terv időszakára a Végrehajtó Bizottság feladatának tekinti a külső— és belső kerületrészek közötti ellátási szintkülönbségek további csökkentését, elsősorban élelmiszer ellátás tekintetében. Az ellátás javítását, választék bővítését a belső területrészeken újabb szakboltok létesítésével, szervezettebb helyiséggazdálkodással tervezi. |L - 5 i
