1985. január 16. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
37
* sára kell fordítanunk Ez jelenlegi ismereteink szerint 90 millió forint költséget jelent. Igy egyéb intézményeinkben jelentősebb felújítási tevékenységet nem tervezhetünk. A Végrehajtó Bizottság a beszámolási időszakban fegyelmezett, a pénzügyi lehetőségekhez jobban igazodó gazdálkodást valósított meg az ágazatok minden területén. A munkát a rendelkezésre álló pénzeszközök mellett szervezési intézkedések és a takarékos gazdálkodásra törekvő helyi kezdeményezések segítettek. Ilyenek voltak-. az intézmények ellátottsági szintkülönbségének csökkentése, az elosztás differenciálása, a központi anyaggazdálkodás bevezetése, stb. Az intézményi gazdálkodásban feszültséget okoznak az árváltozások. Ezek kihatnak az energia, az élelmezés, a karbantartás és a felújítás területére is. Az árváltozások fedezetének nagy részét a Fővárosi Tanács pótelőirányzatai biztosították, kisebb részét az intézmények saját hatáskörben pótolták. Fegyelmezettebb költségvetési gazdálkodást kívánt több — évközben belépett — új intézmény fenntartása is. A feladatok nagyobb részét saját erőből kellett és kell megoldani. A kerületi gyermekjóléti intézmények közös fenntartásában, — azok beruházásában résztvevő vállalatokkal - nem sikerült megállapodni. A vállalatok igyekeznek megszabadulni a saját létesítményeiktől. Mind többen keresik fel a Tanácsot, és kérik azok átvételét. Néhány tanácsi intézmény közös üzemeltetésére azonban a kezdeményezések eredményre vezettek, pl. a közösségi házak esetében. Az egyre szigorodó gazdálkodási követelmények érvényesítését szolgálta a GAMESZ létrehozása is A GAMESZ az intézményi gazdálkodásban a korábbinál magasabb színvonalat, szervezettebb, tervszerűbb munkát valósított meg. A gazdálkodásban lévő további tartalékok feltárása több szakértelmet, hozzáértést, esetenként átmeneti költségfelhasználást kíván. KERESKEDELEM,SZOLGALTATAS Hosszabb időszakra visszatekintve a kerület kereskedelmi—szolgáltatási ellátásának fejlődését a ke rület városképi szerkezetének fejlődése határozta meg. Ezzel a szerkezeti fejlődéssel összhangban alakult ki a Móricz Zsigmond körtér és környezete, - a kereskedelmi-ellátás centruma. Ez a centrum-jelleg a SKÁLA és a Fehérvári úti csarnok felépülésével tovább erősödött. A kerü - letben felépült négy nagy lakótelep mindegyikén egy vagy több kereskedelmi-szolgáltatási alközpont épült ki. A Budaörsi úttól nyugatra fekvő Sasad és sas-hegyi körzetben a laza, kertvárosias település mellett nem tudtak létrejönni az ellátási kiscentrumok. Mindezeket figyelembe véve a különböző kerületrészek kereskedelmi—szolgáltatási ellátásában je lentős különbségek vannak. Nem tekinthető kielégítőnek Sasad és Sashegy élelmiszer alapellátása. A külső, laza beépítésű kerületrészek szolgáltatási ellátása is gyenge. A nagy lakótelepeinkről,-így a Kelenföldi és a Fehérvári úti lakótelepekről-számos szakbolt hiányzik. Ezek az ellátást teljesebbé tennék. A vázolt gondok egyben meghatározzák feladatainkat is. !-------------i '■"'S I
