1984. november 8. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
32
I 'l 1111 ^---—---------------- " ■ — . ■ „ll mm 267.511.- Ft-ot /mintegy 50 ?ó/, mig a XVI.ker. Tanács az 1982-ben kiszabott 229.234.- Ft-ból 28.068.- Ft-ot /kb. 13 %/, 1983-ban 180.000.- ► Ft-ból 70.570.- Ft-ot /közel 40 %/ nem tudott behajtani. I i ; ■■ A jogszabályok alkalmazásának törvényessége többségében megfelelő. Az anyagi jogszabályok megsértése ritkán fordul elő, viszont az eljárási szabályok alkalmazásának törvényessége nem megnyugtató. Anyagi jogszabálysértés, téves jogértelmezés az építési engedélyezési eljárásban az OÉSZ és BVSZ rendelkezéseinek figyelmen kivül hagyása miatt következett be /oldalkert távolság, beépitettség, stb./ Az eljárási szabályok megsértése közül legtipikusabb az ügyintézési határidők túllépése. Nem ritka a több hónapig elhúzódó ügyintézés, még f olyankor is, amikor pár soros tájékoztató levéllel a konkrét ügyet le lehetne zárni. Előfordul, hogy a határidő-csúszást a szakhatóságok késedelmes nyilatkozattétele okozza. Jellemző eljárási hiba, hogy nem körültekintő a tényállások tisztázása, ezért a megalapozatlan határozatok aránya magas. Sajnos a döntések kialakítása döntően még mindig a rendelkezésre álló iratok alapján történik, holott a műszaki igazgatásban egyértelműbb és célravezetőbb bizonyítási módszer a helyszini szemle tartása. Ennek azonban - időhiány, túlterheltség miatt - nem minden esetben tesznek eleget. A megtartott helyszini | szemlékről készített feljegyzések sokszor pontatlanok, bizonyítékként nem értékelhetők. Az első fokú határozatok megalapozatlanságát reprezentálják a fellebbezések elbírálása során hozott határozatok /pl. 1982-ben a II. és III. kerületi műszaki hatóságok határozatai ellen benyújtott fellebbezések y közel 5G ?ó-át kellett megváltoztatni, megsemmisíteni, illetve saját hatáskörben visszavonni/. A kerületi műszaki osztályok ellenőrzési feladataikat nem tudják maradéktalanul ellátni. Nem tudnak elegendő időt forditani a helyszini bejárásokra, a megvalósítás alatt álló, illetve befejezett építmények, az épitkezések környezetének, a munkák befejezési határidejének ellenőrzésére. Az engedély nélkül, illetve engedélytől eltérő módon végzett épitési munkákkal kapcsolatos feltáró ellenőrzések színvonala javult. Ennek eredményeként több kerületben csökkent az ilyen jellegű állampolgári szabálytalanság. Az engedély nélküli épitkezések főleg toldaléképitkezésre, garázsépítésre korlátozódtak, elsősorban azokon a helyeken, ahol a telek lL i
