1984. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
46
» ff- 6 általában nem lényeges az eltérés, ezekben az esetekben a hatóság részére nem okoz gondot a kártalanítás megállapítása. Problémát jelent azonban az, ha a két szakértő kártalanítási javaslata között lényeges eltérés van és nem egy ízben a szakértő bizottság is eltér mindkét javaslattól. Tovább nehezíti a hatóság döntését, hogy a kisajátítást kérő nem kellő aktivitással működik közre a kártalanítási összeg kialakításában. Ezekben az ügyekben nagyon körültekintő, mindenre kiterjedő figyelemmel lehet a kártalanítást megállapítani. Tapasztalataink szerint a kisajátitási hatóság többségében az alacsonyabb összegű kártalanítási javaslatot fogadja el, és határozatában azt állapítja meg kártalanításként, de ha a szakértő bizottság azt alaposan megindokolja, a magasabb kártalanítási javaslatot részesíti előnyben. Különösen nehéz a többlakásos lakott ingatlan esetében a pénzbeli kártalanítás mértékének meghatározása, mert az ingatlanforgalomban ilyen tipusu ingatlanok értékesítésére ritkán kerül sor. Sok gondot okoz az ingatlan területe egy részének kisajátítása esetén a kártalanítás és a visszamaradó ingatlanrész értékcsökkenésének megállapítása. Számtalan esetben az okoz nehézséget, hogy a kitűzött tárgyalás napjáig a lakáshasználók nem nyilatkoznak elhelyezési igényükről, és az illetékes kerületi lakásügyi hatóságok sem nyilatkoznak az elhelyezés módjáról, Emiatt a kisajátitási hatóságnak nincs lehetősége megalapozott határozat meghozatalára. Ezekben az ügyekben ujabb tárgyalás kitűzésére kerül sor és az eljárás meghosszabbodik. (Pl. az M5-ös autópálya építésével összefüggésben 49 ingatlan kisajátításával kapcsolatban több mint 100 tárgyalást kellett tartani. Megalapozatlan határozat kiadása (a cserelakásszám, az elhelyezés módja, tanácsi bérlakás, tanácsi vevőkijelölésü társasház-öröklakás ismerete hiányában) forrása lehet az egyébként indokolatlan peres eljárásoknak. §r V 1 " _T ~ ' —BET-|
