1984. július 4. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
47
I r ■' - , i " 7 r . A kisajátitási jogszabály lehetővé teszi, hogy a tulajdonosok kártalanítása egyezségen alapuljon, amelyhez szükséges a hatóság jóváhagyása. Az ilyen gyakorlat jelentősen leegyszerűsítené a kisajátitási eljárásokat. A kisajátítást kérők részéről azonban - a már említett visszaélések miatt, érthető módon - erre nézve jelenleg nincs törekvés. A helyiséghasználók kártalanítása azonban, kevés kivétellel, egyezségen alapul. Összegezve megállapíthatjuk, hogy a kisajátitási határozatok döntő többségében törvényesek, megalapozottak. A hatóság az indokolásban az egyéniesitésre, meggyőzésre törekszik. Az ingatlanok tárgyszerű leírásán túl hivatkoznak mindazokra az elemekre, amelyek az ingatlanok értékcsökkentő vagy növelő tényezői,továbbá az ingatlanforgalmi adatoknak a kisajátított ingatlannal való összevetésére, amelyek a döntés alapjául szolgáltak. A kisajátitási hatóság feladata a szakértők és a szakértő bizottságok tagjai munkadijának és költségeinek határozati formában való megállapítása is. A szakértői dij és költség megállapítására vonatkozó határozatokat 1982. évig bezáróan ingatlanonként külön-külön hozták meg, annak ellenére, hogy a szakértők adott területen egymás mellett fekvő ingatlanok értékelését végezték. Ez a gyakorlat lehetővé tette a szakértők számára, hogy egyes költségelemeket többször számoljanak el (pl.utazási költség, ráfordított munkaidő stb.). A kisajátitási hatóság a szakértők által igényelt munkadijat és költséget - egyes kivételektől eltekintve - általában mechanikusan határozatába foglalta. A kisajátítást kérő nem fellebbezte meg a terhére megállapított szakértői díjazás mértékét. Felhívásunkra, 1983. évtől kezdődően, a szakértői dij és költség- elszámolás terén a kisajátitási hatóság változtatott eddigi gyakorlatán, és tételesen vizsgálja azok megalapozottságát. Az egymás mellett lévő több ingatlan értékelésére adott megbízásaira figyelemmel, az elvégzett feladat egészét tekintve, összevonva egy határozatban állapítja meg a szakértők részére járó munkadijat és költséget. Ez a gyakorlat bizonyos fokig lehetővé teszi az indokolatlan munkadij és költségigények kiszűrését. Megjegyezzük, hogy a ■ 1 A | fl ^
