1983. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
31
A tervet ismertettük és megvitattuk a IV. kerületi Tanács és a IV. kerületi Párt Végrehajtó Bizottsága, valamint a Vezetői Értekezlet döntése alapján egy szakmai bizottság előtt is. A társadalmi és szakmai fórumokon pozitívan értékelték a terv nyitottságát, a mindenkori igényekhez való rugalmas alkalmazhatóságát, a lakókörnyezetek esztétikus, színvonalas megoldását. A Metró kiépítését a lakótelepre feltétlen szükségesnek tartják, továbbá javasolták a városrészközpont ütemes kiépítését. összességében a tervet elfogadásra javasolták. A városrész jóváhagyott szabályozási tervét az 1. sz., az áttekintő szabályozási tervét a 2. sz., a közműhálózatok terveit a 3. és 4. sz. mellékletekben mutatjuk be. A II. ütem határai: nyugaton a későbbi időpontban megépítésre kerülő MO és M2 autópálya, északon a városhatár, keleten a MÁV Budapest-Szob vasútvonala, délről a Farkaserdő, illetve az I. ütem területe. A terület adottságai változóak, a felszín patakokkal szabdalt. (Mogyoródi-, Csömöri-patak, Óceán árok). A rendezési terv számolt ezen adottságokkal, ezért a területet természetes módon elhatárolódó egységekre bontja fel (ll/A, ll/B, Il/C,Il/D és városközpont). A lakónegyedek között szabadon maradt zöldterületen halad a tömegközlekedés gerincét képező Metró. A városrészen belül a Metró ütemezett kiépítésének lehetősége fennáll, ugyanakkor a terület tömegközlekedési ellátottsága az átmeneti időszakban is biztosítható a lakónegyedeket feltáró forgalmi-gyűjtőutakon vezetett autóbuszhálózattal. A II. ütem főbb adatait a 5. sz., a költségelőirányzatot a 6. sz. melléklet tartalmazza. II. A ll/A ÜTEM BERUHÁZÁSÁNAK ISMERTETÉSE A területet a Megyeri út — Szilágyi út és a később megépítésre kerülő Metró nyomvonal számára fenntartott zöldsáv határolja. A ll/A ütem szabályozási tervét a 7. sz., a beépítési javaslatot a 8. sz., a szerkezeti sémát a 9. sz. mellékletekben mutatjuk be. A teljes II. ütemen belül az építés szempontjából a legjobb területi adottságokkal a ll/A ütem ren- > delkezik. Az I. ütem építésének folytatásaként, mint a legkevesebb feltöltést igénylő terület került kiválasztásra. Jelentős részén a Mogyoródi- és Csömöri-patakok völgyének kavicsos talaja jó építési lehetőséget kínál. A patakmedreken túli terület azonban - a II. ütem több részéhez hasonlóan — a Duna árvízszintje alatt helyezkedik el, így feltöltésre szorul. A töltés felső szintjét a közművek magassági vonalvezetése határozza meg. Átlagosan mintegy 2—3 m-es feltöltést kell készíteni, egyidejűleg a patakok kiváltását el kell végezni. A patakkiváltások után a jelenlegi, árvízvédelmet szolgáló szeméttöltések feleslegessé válnak, de a helyükre sem vonalas létesítményt, sem épületeket építeni nem lehet. A minimális mértékű szemétmegbontás érdekében több változat megvizsgálása után a Megyeri utat és az alatta haladó alapközművek végleges nyomvonalát a Mogyoródi-patak jelenlegi medre helyére tervezzük. Ez esetben csupán a ll/A ütem területén fekvő szemétnek csak a kezeléséről kell gondoskodni, elszállítani nem szükséges. A ll/A ütem feltöltése mellett egyidejűleg a városközpontban épülő középiskolák helyén, továbbá a ll/B ütem területén is szükséges elkezdeni a tereprendezést a feltöltés tömörödése érdekében. A területelőkészítéshez az OT-tól a felmentést megkértük, engedélyezése megtörtént. U t HhÍ __________________ i I 0
